Az MNB-törvény módosítása értelmében a jövőben a deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok, a tartalékkezeléssel összefüggő döntések és belső szabályok a jövőben legfeljebb 10 évig titkosak lehetnének. Az adatok nyilvánosságra hozataláról az MNB elnökének kell döntést hoznia. A jelenlegi elnök valószínűleg maradna a jól megszokott rendnél, és havonta közölnék a tartalékok mértékét, azonban könnyen lehet, hogy a kormány már arra játszik, hogy jövőre lejár Simor András mandátuma, akkor pedig a parlamentben ők választhatnak új elnököt.
A törvényben benne maradt a leginkább kifogásolt passzus, mely szerint a Monetáris Tanács legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület. A módosítás értelmében a belső tagok (elnök és alelnökök) száma nem érheti el a külső tagok számát. Jelenleg négy külső és három belső tag van, azaz eszerint csak akkor lehetne harmadik alelnököt kinevezni, ha egy új külső tag is bekerül a Tanácsba. Emellett a külső tagok száma nem érheti el a belső tagok számának kétszeresét, vagyis a mostani helyzetben nincs lehetőség egy alelnök leváltására.
A törvénymódosítás szerint hatályát veszti az MNB-törvénynek az a rendelkezése, mely szerint a kormánynak meg kell küldeni a Monetáris Tanács ülésének napirendjét, a kormány tagja pedig szavazati jog nélkül részt vehet az üléseken. Emellett kikerült az a passzus is, mely szerint az euró hazai bevezetésével megszűnik a Monetáris Tanács megbízatása.
mfor.hu
