Hasonlóan a privátszféra más területeihez, a bankügyek is egyre nyilvánosabbak, és bár létezik még banktitok, világszerte egyre több és több személyes pénzügyi információhoz lehet hozzájutni, akár legálisan is - állítja egy nemrégiben megjelent tanulmány. Stephanie A. Jarrett, az osztrák Bank Gutmann tanácsadója írásában nem kevesebbet állít, minthogy az ügyfeleknek át kellene gondolniuk banki befektetéseik rendszerét.
A tanulmány szerint az információk kiszivárgása és a családi konfliktusok - válások, perek - a családi vagyon szétesését vonhatják maguk után, azaz a befektetéseket is veszélyeztetik: "Ha családunk van, és felépítettünk egy céget, akkor a legkevésbé sem szeretnénk, hogy azt tönkretegyék. Biztosak akarunk lenni abban, hogy a család vagyona védve van, és egyben marad a jövőben is, úgy a mi generációnk, mint a következő számára."
Örökzöld téma az adóelkerülés
A tanulmány külön kiemeli az örökösödési ügyeket, amikor egy vagyonnal kapcsolatban szükségszerűen nyilvánosságra kerülnek olyan információk, amelyek azelőtt féltve őrzött titoknak számítottak a családban. Az emberek ilyenkor sokszor kapkodnak, és rossz megoldásokhoz nyúlnak: a magasabb adók elkerülése érdekében össze-vissza íratnak egymás nevére például ingatlanokat, ami családi viszályt is gerjeszthet.
A tanácsadó szerint annak ellenére, hogy a banktitok területe egyre szűkül, a vagyonosabbaknak is érdemes végiggondolniuk: féllegális offshore üzletekbe vagy kétes ingatlanmachinációkba kezdenek-e ahelyett, hogy valamilyen legális formában strukturálnák át vagyonukat. A tanulmány megemlíti az úgynevezett "trust"-okat (egyfajta vagyonkezelő társaság) és az alapítványokat, mint a vagyon egybentartására legalkalmasabb eszközöket.
Rossz adósok listája
Ezzel együtt úgy látja, hogy hazánkban is kikezdték a banktitkokat a hatóságok. A leglátványosabbnak azt a munkát nevezte a jogtanácsos, amellyel a magánszemélyek hitelügyleteit regisztráló nyilvántartáson dolgoznak a hivatalok. Ebben a munkában egyébként a bankok is részt vesznek, hiszen érdekük lenne egy ilyen nyilvántartás létrehozása: számukra ugyanis komoly kockázatot jelent, ha a hitelfelvevők egy része könnyelmű, és egyszerre több banknál adósodik el, majd fizetésképtelenné válik.
A hitelintézeti törvényt 1996-ban alkották, azóta többször módosították, mivel a hétköznapi viszonyok kihívásaira a jogszabályoknak is válaszolniuk kellett, tette hozzá Auer Katalin.
Ugyanakkor a banktitok kérdése Magyarországon mindig is összefüggésben volt az adatvédelmi törvénnyel, így a törvényhozóknak folyamatosan egyensúlyozniuk kellett e jogszabály mentén is, emelte ki.
Ha kikerül a banktitok
Más kérdés, ha hanyagságból vagy a biztonsági előírások megsértése miatt kerül ki bizalmas adat a falakon kívülre. Auer Katalin szerint az ilyen hibák elkerülésére nagyon ügyelnek a pénzintézek, mivel ez olyan mértékű presztízsveszteséget jelenthet, ami a leendő ügyfelek bankválasztását is befolyásolhatja.
Érdekesség, hogy a módosítások jelentős része 2005 után került be a törvénybe: ekkor pontosították, hogy társadalombiztosítási és adóügyek esetén milyen információkhoz juthatnak hozzá a hatóságok.
Azon felvetésünkre, miszerint az állam a gazdaság kifehérítése és ezáltal a költségvetési hiány lefaragása miatt lett-e kíváncsibb a banktitkokra, a bankszövetség jogtanácsosa azt válaszolta, hogy nem lát közvetlen összefüggést a két dolog között.
Auer Katalin szerint a banktitkok kiadásakor egy elvnek mindig érvényesülnie kell: a bizalmas információkat csak az kaphatja meg, aki azokat szabályosan kéri. Ha ez az alapszabály nem sérül, egyensúlyban tartható az egyéni és a hivatali érdek is - tette hozzá.
L. Nagy GáborMenedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok: Új módszerekkel támadnak a banki csalók Banki csalások: az ügyfél a leggyengébb láncszem Itthon is élhetünk panasszal, ha átvertek minket az Unióban Vizsgálhatják a számlákat Németországban
