Bérfeszültséget okozhat az egészségügyben az Ukrajnából és Szerbiából érkező szakemberek foglalkoztatása - olvasható a Népszava szombati számában.
A lap az egészségügyért felelős államtitkárságtól kapott adatokra hivatkozva azt írja, jelenleg 1242 olyan ápolónő szerepel a nyilvántartásban, akinek honosított diplomája van, közülük 709-en dolgoznak ma is aktívan az ellátórendszerben.
Az újság emlékeztet arra, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyik rendelete meghatározza a számukra adható legkisebb munkabért. Ez 2017-ben bruttó 297 200 forint, vagyis százezer forinttal több, mint amennyit a hazai ápolónők kaphatnak.
A diplomás kezdő nővérbér most bruttó 196 ezer forint. A külön meghatározott bérnek az az értelme, hogy ne lehessen a hazai béreket letörni "még olcsóbban foglalkoztatható" szakemberekkel.
Az egészségügyért felelős államtitkár ugyanakkor nem számít arra, hogy a szomszédos, nem európai uniós országokból jelentős számban érkeznének ápolók. Például azért, mert jól kellene beszélniük a nyelvet. Ez már önmagában akadálya lehet a magyarországi munkavállalásuknak.
Ukrajnából azért sem valószínű, hogy jönnek ápolók, mert ott nincs is ilyen jellegű felsőfokú képzés, akik meg magyar ajkúak és itt akartak dolgozni, már itt vannak - idézte Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnökét a Népszava.
MTI
