Jobban bízik már a magyar gazdaságban az IMF


GDP | IMF

Javítottak a növekedési előrejelzésen. Ez mondjuk egész Európára igaz.

Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) az idei magyar növekedési prognózisát 0,3 százalékponttal 3,2 százalékra emelte őszi regionális gazdasági előrejelzésében az áprilisi jelentésben szereplő 2,9 százalékról. A jövő évi növekedési előrejelzést 3,0 százalékról 3,4 százalékra, a 2019-est 2,6 százalékról 2,8 százalékra javította.

A belföldi kereslet az IMF szerint az idén 1,4 százalékkal, jövőre 3,5 százalékkal, 2019-ben pedig 2,7 százalékkal növekszik Magyarországon. A tavaszi prognózisban az IMF az idei évre 3,1 százalékos, jövőre 3,0 százalékos, 2019-ben pedig 2,2 százalékos növekedést jelzett. Az idei előrejelzését tehát 1,7 százalékkal rontotta, a jövő évit és a 2019-est 0,5 és 0,4 százalékponttal megemelte.

Az IMF az idei évre 2,5 százalékos, jövőre 3,2 százalékos, 2019-ben pedig 3,0 százalékos inflációt vár Magyarországon. Az áprilisi prognózishoz képest az idei előrejelzésén nem változtatott az IMF, a 2018-ast és 2019-est 0,1 százalékponttal csökkentette.

A munkanélküliségi ráta a tavalyi 5,1 százalék után az idén 4,4 százalék, jövőre és 2019-ben pedig 4,3 százalék lesz Magyarországon az IMF legfrissebb, az áprilisival megegyező becslése szerint.

Az IMF a GDP-arányos költségvetési hiányra vonatkozó előrejelzésén sem változtatott: az idén és jövőre 2,6 százalék, 2019-ben pedig 2,3 százalék lesz. A GDP-arányos államadósságra vonatkozó előrejelzését az IMF csökkentette: az ideit 0,4 százalékponttal 72,9 százalékra, a 2018-ast 0,6 százalékponttal 71,3 százalékra, a 2019-est 0,7 százalékponttal 70,2 százalékra.

A folyó fizetési mérleg többlete az idén a GDP 4,8 százaléka, jövőre 4,2 százaléka, 2019-ben 3,2 százaléka lesz Magyarországon, ami az áprilisi prognózis sorrendben 1,1, 1,3 és 1,0 százalékpontos megemelése.

Európa többi része is jól áll

Jelentősen megemelte Európa gazdasági növekedési előrejelzését is az IMF, megjegyezve, hogy az európai növekedés nagyban hozzájárul a globális gazdasági növekedés lendületének erősödéséhez is.

Az IMF őszi "Regional Economic Outlook" prognózisában a 2016-os 1,7 százalék után Európa idei GDP-növekedési előrejelzését az áprilisban kiadott tavaszi "World Economic Outlook" elemzésben jelzetthez képest 0,5 százalékponttal 2,4 százalékra, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal 2,1 százalékra emelte. A 2019-es GDP-növekedést továbbra is 1,9 százalékon várja az IMF.

Az euróövezetben az idén 2,1 százalék, jövőre 1,9 százalék, 2019-ben 1,7 százalék lesz a GDP-növekedés, ami az áprilisi prognózis sorrendben 0,5, 0,3 és 0,1 százalékpontos pozitív módosítását jelenti.

Az USA megtorpan, Kína és Oroszország halad

A világgazdasági növekedés 3,6 százalék lesz az idén, 0,2 százalékponttal magasabb a tavaszi becslésnél, a jövő évi és 2019-es pedig egyaránt 3,7 százalék. A jövő évit az IMF 0,1 százalékponttal megemelte, a 2019-esen nem változtatott.

Az Egyesült Államok növekedési előrejelzését lefelé módosította az IMF: az ideit 0,1 százalékponttal 2,2 százalékra, a 2018-ast 0,2 százalékponttal 2,3 százalékra, a 2019-est 0,2 százalékponttal 1,9 százalékra.

Kína az idén 0,2 százalékponttal növekszik erősebben a tavaszi becslésben jelzett 6,6 százaléknál, 6,8 százalékkal. A jövő évi növekedés 6,5 százalék lesz 6,2 százalék helyett, a 2019-es 6,3 százalék 6,0 százalék helyett.

Oroszország idei növekedési előrejelzést 0,4 százalékponttal 1,8 százalékra, a jövő évit 0,2 százalékponttal 1,6 százalékra emelte az IMF, a 2019-est pedig 1,5 százalékon, változatlanul hagyta.

A tanulmány rámutat, hogy az európai térség néhány fejlett és számos felzárkózó országában a munkanélküliségi ráta már a krízis előtti szintre csökkent. A felzárkózó európai országok többségben pedig robusztus bérnövekedés indult meg, bár a régió túlnyomó részében a bérnövekedés a munkanélküliség csökkenése ellenére is csak gyengének mondható.

A növekedési kockázatok rövidtávon kiegyensúlyozottabbakká váltak, középtávon azonban inkább a növekedést hátráltató tényezők vannak még túlsúlyban. A gazdasági fellendülés így rövidtávon akár meg is haladhatja a jelzettet, fenntarthatóságával szemben azonban már kérdések merülhetnek fel. Hosszabb távon a hátrányos demográfiai tényezők mellett a viszonylag alacsony termelékenység vetheti vissza a növekedés ütemét. A növekedési kilátásokat belpolitikai és külső tényezők is beárnyékolhatják.

Az IMF tanulmányában felhívja a döntéshozók figyelmét a javuló kilátások által kínált lehetőség kihasználására a költségvetési tartalékok feltöltéséhez, illetve a gazdaság növekedési és sokk-elnyelő kapacitásának a megerősítéséhez. Számos fejlett és felzárkózó országnak még sok tennivalója lenne a viszonylag magas költségvetési hiány leépítésében, mégpedig a növekedést támogató módon. Ez különösen az eladósodott gazdaságokra igaz a várhatóan emelkedő kamatszint miatt.

A kedvezőbb költségvetési helyzetben lévő országoknak pedig a növekedési potenciál erősítésére és strukturális reformok végrehajtására kellene kihasználnia a javuló gazdasági növekedésnek köszönhetően megnyílt mozgásteret. Az alacsony inflációs nyomás miatt ugyanis az európai országok többségében még a laza monetáris politika folytatásával lehet számolni. Ahol azonban megindult a bérnövekedés, a jegybankoknak készen kell állnia a monetáris ösztönzők fokozatos leépítésére az inflációs várakozások rögzítése érdekében.

MTI


Olvasta már?



hirdetés
Nyakunkon a jövő

Kulcskérdés a digitális érettség

A digitális érettség egyre több vállalkozás esetében létkérdés. A Microsoft ennek mérésére dolgozott ki egy mutatót.

.
hirdetés
elrejt
 
.