Retteghetnek a bankok - jön a reklámadó?

Három százalékos reklámadó bevezetését javasolja a munkavállalói oldal, amelyet - elképzelésük szerint - a kibocsátó cégektől és a hirdetéseket megjelentető online sajtótól kellene beszedni. A befolyó összegből felhívhatnák a lakosság figyelmét a tudatos vásárlás alapelveire, mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezetének Szövetségének elnöke pénteken az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén napirend előtti felszólalásában.

Hozzátette: a javaslatot azért terjesztik be, mert fokozott aggodalommal figyelik a bankok, a hitelintézetek és a kereskedelmi cégek tevékenységét, miszerint a karácsony előtti vásárlási felfutás idején agresszívan, helyenként etikátlan módon próbálják az embereket rávenni áruvásárlási hitel felvételére.

Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára válaszában kifejtette: nyitottak egy ilyen javaslatra, ám azt csak a következő évben, az adó- és járulékrendszer további módosításaival együtt lehet majd megtárgyalni. Hozzátette: a bankok hitelezési gyakorlatát és az ahhoz kapcsolódó reklámokat a mostani karácsonyi szezon során is vizsgálják.

 

 

Az OÉT mai ülésén tovább folytatódtak a bértárgyalások. A felek nyolcadik alkalommal találkoztak ez ügyben, és immáron az álláspontok is közeledni látszanak.

A munkáltatói oldal szimbolikus jellegű emelésre tett javaslatot a minimálbér kapcsán: e szerint a jelenlegi 68 ezer forint helyett 69 ezerben határoznák meg azt. Dávid Ferenc, a munkaadók szóvivője jelezte: a gazdaság várható egy százalékos teljesítménycsökkenése miatt nem tudnak ennél nagyobb összeget mondani. Ez bruttó 1,4 százalékos, nettó 1,2 százalékos növekedést, reálértékben pedig mínusz 3,2 százalékos változást jelentene.

Mindhárom oldal fontosnak tartja a garantált bérminimum intézményének fenntartását, és egyöntetűen elfogadták a munkáltatók ajánlását, miszerint el kell törölni, hogy a szakmunkások csak két év munka után jussanak ehhez az összeghez. Az indoklásokból kiderült, erre azért van szükség, hogy a gazdasági válság miatt megváltozott üzleti környezetben könnyebben tudjanak szakmát vállalni a munkavállalók. A garantált bérminimum összegét változatlanul 86 300 forinton hagyná a munkáltatói oldal.

 

 

A jelek szerint a bérajánlásban idén sávosan határozzák majd meg az átlagkeresetet, ezáltal lehetőséget hagyva a vállalkozásoknak, hogy a helyzetük szerint alakítsák a helyi bérmegállapodásokat. A munkaadók ezt 0-3 százalékban határoznák meg. Dávid Ferenc szerint a nulla százalékos ajánlást azok a vállalatok követhetnék, amelyek tartósan veszteségesek, illetve amelyeket az adófizetők pénzéből finanszíroznak.

A kormány ezzel szemben azt indítványozta, hogy 3-6 százalékos javaslatról tárgyaljanak. Ugyanakkor emellett egy szöveges ajánlással is élnének, amelyben jeleznék, hogy az OÉT tudomásul veszi, hogy bizonyos vállalkozásoknál az ajánláshoz képest kisebb helyi keresetnövekedés alakul ki.

A munkavállalói oldal üdvözölte a felek elmozdulását egy közös megegyezés felé, és szintén szimbolikus javaslattal élt. E szerint a minimálbér összegére tett ajánlatát a javasolt 76 500 ezer forint helyett 75 500 forintban határozta meg.

A munkaadók 0-3 százalékos béremelési javaslatát elfogadhatatlannak nevezte Pataky Péter, a munkavállalói oldal szóvivője. Mint mondta, a kormány ez irányú javaslatát elfogadhatónak tartják, de csak a többi tárgyalandó elem függvényében.

Csizmár Gábor jelezte: a szűkös határidő miatt legkésőbb a jövő héten megállapodásra kell jutniuk a bértárgyaláson. A felek egyetértettek ebben, így várhatóan december 12-én sikerül megegyezniük a minimálbér összegét, a garantált bérminimumot és a bérajánlást illetően.