Az ipari termelés áprilisi 9,7 százalékos emelkedését az alacsony bázisadattal, valamint a 19,3 százalékos exportnövekedéssel magyarázta a KSH. Az ipari kibocsátás 5,7 százalékos négyhavi bővülését is a 24 százalékos exportnövekedés magyarázza. Az ipar belföldi értékesítése viszont áprilisban 1,5, január-áprilisban 7,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A kilátásokat jelző új rendelésállomány 26 százalékkal, ezen belül az exportrendelések 30 százalékkal nőttek, a rendelések összes állománya azonban április végén így is 16 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi alacsony szinttől.
Az építőipar visszaesése viszont áprilisban felgyorsult, és 15,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, amikor már 7,1 százalékkal kisebb volt a 2008 áprilisi szintjénél. Az építőipar négyhavi visszaesése 12 százalékos volt, s ezen alig enyhít a megrendelések szerény 3,2 százalékos növekedése.
Áprilisban felgyorsult a kiskereskedelmi forgalom hanyatlása is, 6,5 százalékkal, naptárhatással korrigálva 5,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az első négy hónapban 4,8 százalékkal csökkent a forgalom, ezen belül az üzemanyag-eladások 9,2 százalékkal zuhantak.
Három hónap átlagában - február-áprilisban - a munkanélküliek száma 497 ezer volt, mintegy 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban, aminek következtében a munkanélküliségi ráta 9,9 százalékról 11,8 százalékra nőtt.
A jelek szerint ez nagyobb hatással volt a fogyasztásra, mint a jövedelmek alakulása, amely a bruttó átlagkeresetek 4,5 és a nettó keresetek 10,9 százalékos növekedését mutatta az év első négy hónapjában. A nettó keresetek alakulására az alacsony bázis mellett döntően a személyi jövedelemadó szabályainak változása hatott, emellett a költségvetésben foglalkoztatottak bérét az eseti keresetkiegészítés januári és márciusi (bruttó 49-49 ezer forintos) kifizetése befolyásolta - árnyalta a kereseti adatokat a KSH.
MTI/Menedzsment Fórum
