3p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A bankok kockázati hajlandósága, a jövőbe vetett hite fogja eldönteni, hogy mikor változik kedvező irányba a hitelezési aktivitás; nagy fordulatra az idén és talán még jövőre sem nagyon lehet számítani - mondta Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerdán Pécsen.

Karvalits Ferenc a hazai pénzügyi-gazdasági élet képviselőinek részvételével zajló VI. Pécsi Pénzügyi Napok keretében tartott előadásán hangsúlyozta: "az MNB próbál segíteni, de nem nálunk van a megoldás kulcsa".

Elmondta, a jegybank több lépést is tesz a helyzet javítása érdekében. Például a bankoknak hosszabb, 2 éves lejáratú, változó kamatozású, fedezet melletti refinanszírozást kínálnak. Ha a bankok hajlandóak lesznek hitelezni, csak a képességük, likviditási problémáik okán nem tennék ezt, akkor ezzel orvosolható a probléma. Mindemellett új jelzáloglevélvásárlási programot is indít az MNB.
Az alelnök kitért rá: 2004-2005-ig Magyarország meglehetősen kiegyensúlyozott növekedést ért el. Ezt követően szakadt le a régióról, azóta viszont a gazdasági teljesítménye folyamatosan gyengébb, mint Lengyelország, Csehország, vagy éppen Szlovákia átlaga. Az alelnök ugyanakkor rámutatott, már ezen időszak előtt is komoly egyensúlytalanságok léptek fel. 2001-től a költségvetés folyamatos 6-8 százalékos hiányt produkálva egyre növekvő adósság mellett volt csak képes tartani a 4 százalék körüli növekedést. Egyszerre nőtt az államadósság és az ország külső eladósodottsága.
"Tehát csak látszólagos növekedés volt, és így kerülhetett nagyon sérülékeny állapotba a válság kitörésekor Magyarország" - emelte ki Karvalits Ferenc. Hangsúlyozta: az adósságleépítés mind a lakosságnál, mind az államháztartásnál a folyó kiadások leépítését követeli meg, és a növekedés csak exportvezérelt lehet. A külső környezet azonban nem támogatja a gyors exportnövekedést. Jelezte: az idén stagnáló, 2013-ban pedig visszafogott, másfél százalék körüli GDP-növekedés várható. ”Lassú, küzdelmes kilábalásra kell számítani” - véli a szakember. 

Karvalits Ferenc kitért rá: a kormányzati intézkedések miatt növekvő aktivitási ráta a jellemző, de a foglalkoztatás lassú emelkedése miatt magas munkanélküliségi ráta várható még jövőre is. Ugyanakkor a költségvetési kiigazítás érzékenyen érinti a lakosságot, és a csökkenő reáljövedelmek nem fognak hozzájárulni a fogyasztásnövekedéshez egyelőre. Megjegyezte: az áfaintézkedések hatása is sokkal erőteljesebb, mint gondolták. Utalt rá: akkor lesz mód monetáris lazításra, ha az ország kockázati megítélése jelentősen, érdemben javul, eközben az inflációs kilátások a mostani előrejelzéshez képest kedvezőbben alakulnak.
 
MTI 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!