3p

Valamint a mezőgazdaságba és a tiszta technológiákba érkezhetnek befektetések az mfor-nak nyilatkozó szakértő szerint.

Az energia, a mezőgazdaság, az intelligens városok, a tiszta technológiák, az élettudományok mind olyan kulcsfontosságú területek, amelyek vonzzák a kínai befektetőket – mondta az mfor-nak Susan Wang, a Dentons budapesti irodájában működő Közép-Kelet-Európai Munkacsoportjának vezetője a közelmúltban tartott Kína-Közép-Kelet-Európa csúcs tapasztalatait összegezve.

Li Ko-Csiang és Orbán Viktor a budapesti csúcson

A befektetésekkel, vállalati fúziókkal (M&A, private equity) foglalkozó, Kínából érkezett szakértőt a budapesti csúcstalálkozó lehetséges gazdasági kifutásáról kérdeztük, természetesen kínai szemszögből. Wang szerint komoly sajtója volt Kínában a 16 közép-kelet-európai állam vezetője és Kína miniszterelnöke közötti soros találkozónak. Mint portálunknak elmondta, nagyon pozitív visszhangja volt az eseménynek; a kínai sajtó figyelemmel kíséri, hogy államuk hogyan képzeli el az együttműködést, a fejlesztéseket régiónkban. „A Magyarország-Szerbia közötti vasúti projekttel kiemelten és részletesen foglalkozott a média” – közölte portálunkkal. (A kínai hírügynökség, a Xinhua tudósított az eseményről, de több nagy portál is közölt anyagot, például itt és itt.)

A szakértő úgy véli, a nagysebességű vasúti projekt tovább növeli a telekommunikációs, a gyártási, a mezőgazdasági és a tiszta technológiai (tehát minél kevesebb hulladékkal járó) szektorba irányuló befektetéseket. Azt viszont nem tartja valószínűnek, hogy a kínai autóiparnak konkrét tervei lennének a magyar piaccal. szerinte a kínai befektetők „a piaci megítélés alapján döntenek a befektetéseikről”.

Susan Wang szerint Magyarország a mai napig Kína legnagyobb és legfontosabb kereskedelmi partnere a közép-kelet-európai régióban. Szerinte a vasúti beruházás erősíti Magyarország központi helyzetét Európa, Afrika és Ázsia összekapcsolásában. Ez egy fontos lépésnek tekinthető, a kínai kezdeményezésnek megfelelően a következő években az infrastrukturális fejlesztések lendületes növekedésnek indulhatnak a hagyományos területeken, tehát a légi, vízi és közúti vonalakon, de a kor kihívásainak megfelelően a kibertérben is.

A már említett Xinhua szerint a kínai befektetések összértéke Közép-Kelet-Európában meghaladja a 9 milliárd dollárt. Ez nagy előrelépés a 2012-es 3 milliárd dollárhoz képest. A szakember elmondta, egyre több kínai alap és nagy kínai befektető (magán és állami tulajdonút) jelenik meg a régiónkban, akik az infrastruktúra, az ingatlanok, a gyártás és a szolgáltatás területén keresnek befektetési lehetőséget. Az egyéni befektetők főleg a kereskedelemben, a turizmusban, a vendéglátásban és a szálláshely szolgáltatásban (hotelek) lépnek be a helyi piacokra.

A kétnapos csúcstalálkozón Li Ko-Csiang, a Kínai Népköztársaság Állami Tanácsának elnöke – vagyis a miniszterelnök - bejelentette a Kínai-Kelet-Európai Bankközi Szövetség megalakulását. Ehhez a Kínai Fejlesztési Bank 2 milliárd eurós fejlesztési finanszírozást nyújt. A csúcstalálkozó részeként a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő MFB Invest Zrt. és a kínai tulajdonban lévő Chi Fu Investments november 27-én írták alá az egyetértési nyilatkozatot egy közös tőkealap létrehozásáról, amely az első szuverén magyar-kínai várhatóan 2018 közepétől fektet tőkét magyar vállalatokba.

Baka F. Zoltán

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!