Az állami adóhatósághoz benyújtandó bevallások teljesítési határidejét az adózás rendjéről szóló törvény állapítja meg. Ezek olyan határidők, amelyek betartásához komoly érdek fűződik. A pontos teljesítés kikényszerítése érdekében a nem időben teljesítőkre, illetve a nem teljesítőkre mulasztási bírság szabható ki. A bevallást késedelmesen benyújtókra bevallási késedelemért, az azt egyáltalán nem teljesítőkre annak elmulasztásáért szabható ki mulasztási bírság.
Bevallási késedelem alatt kell érteni, ha az adózó bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti. A teljesítés lehet önkéntes vagy esetleg szankció nélküli felszólításra történő.
Az adózó késedelmét igazolhatja. Ha az igazolási kérelmet az adóhatóság elfogadja, akkor nem lehet mulasztási bírságot kiszabni. Tapasztalatok szerint a magánszemélyek és egyéni vállalkozók esetében lehet például betegségre hivatkozva megszabadulni ettől a fajta mulasztási bírságtól. Társaságoknál azonban még az ügyvezető vagy az illetékes munkatárs betegsége sem kimentő ok, ugyanis esetükben - legalábbis az adóhatóság véleménye szerint - másnak is tudnia kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget.
Ha a bevallási késedelem együtt jár az adó késedelmes megfizetésével, a mulasztási bírság mellett a késedelmi pótlék is felszámítható. Ugyanis egy ügylet a késedelmes bevallás, másik ügylet a késedelmes teljesítés, és mindkettő bírságolható tényállás, tehát együttes előfordulás esetén mindkét eset fennáll.
Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó bevallási kötelezettségének nem tett eleget, akkor nem késedelemért, hanem a bevallás elmulasztásáért szab ki bírságot. Ezen határozatában új határidőt állapít meg. Ha a teljesítésre kötelezett ezt is elmulasztja - azaz erre sem nyújtja be bevallását -, akkor a kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő kitűzésével megállapítani.
A törvény arra nézve nem állít korlátot, hogy hányszor lehet az adózót teljesítésre kötelezni és a megelőzően kiszabott mulasztási bírságot duplázni. A kötelezettség teljesítése esetén viszont a bírság korlátlanul mérsékelhető.
Ha például az adózó a határidőt kitűző határozat átvételét követően méltányolható indokkal bejelenti, hogy az újonnan kitűzött határidőre ugyan nem, de későbbre teljesíti elmulasztott kötelezettségét, akkor az adóhatóság bevárhatja a vállalt határidő elteltét. Ez esetben általában tájékoztatja az adózót arról, hogy ha a későbbi határidőre sem teljesít, akkor növelt összegű mulasztási bírságot állapít meg.
Kerekes Anikó Menedzsment Fórum
