A korábban közölt előzetes adatok szerint a GDP 2008 második negyedévében 2,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a naptári hatás kiszűrésével a gazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal bővült.
Az elemzők a második negyedévre 1,9 százalékos GDP-növekedést vártak.
A GDP az idén az év első felében 1,9 százalékkal nőtt: a növekedés húzóereje az ipar és a mezőgazdaság volt.
Az árutermelő ágazatok, mezőgazdaság, ipar és építőipar hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 6,7 százalékkal nőtt. Ezt elsősorban a mezőgazdaság hozzáadott értékének kiemelkedő, 33,8 százalékos növekedése alapozta meg a KSH szerint.
Az adatok alapján a mezőgazdasági termelés ilyen mértékű bővülését az elmúlt év alacsony szintje és a növénytermelés ez évi kedvező eredményei okozzák.
Az ipar, a korábbi dinamikus bővülése után kisebb mértékben, összességében 4,2 százalékkal nőtt, az exportnövekedés lassulása következtében.
Az építőipar visszaesése mérséklődött, a hozzáadott érték 6 százalékkal maradt el a tavalyi második negyedévtől. A termelés csökkenésének mérséklődését az építőiparon belül az egyéb építmény-építések, elsősorban az autópályák növekedése indokolja.
A szolgáltatások közül 1 százalék teljesítménynövekedés mutatkozott a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén, valamint a tavalyi visszaesés után, a közigazgatás, oktatás, egészségügy területén 1,3 százalékot.
A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye enyhén, 0,7 százalékkal csökkent, amiben tükröződik a kiskereskedelmi forgalom visszaesése is a KSH szerint.
A pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke mérsékelten, 0,4 százalékkal maradt el a 2007 II. negyedévi szinttől, amit egyrészt a pénzügyi ágazaton belül a biztosítási tevékenységeknél tapasztalt kiemelkedő mértékű kárkifizetés csökkentő hatása, másrészt az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatoknak a korábbinál kisebb mértékű növekedése együttesen eredményezett.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztása 1,2 százalékkal növekedett. A kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások és a közösségi fogyasztás korábbi negyedévekben tapasztalt csökkenése megállt. A kormányzattól származó társadalmi juttatások 0,9 százalékkal nőttek.
A közösségi fogyasztás a II. negyedév folyamán 0,5 százalékkal nőtt. A háztartások és a kormányzat fogyasztásának eredőjeként a végső fogyasztás 1,1 százalékkal emelkedett.
A KSH szerint a bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is visszaesést mutat, 2,2 százalékos mértékben, főként a három legnagyobb súlyú ágazat, a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás posta és távközlés valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás beruházásainak csökkenése miatt.
A belföldi felhasználás összességében 1,9 százalékkal nőtt.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül az export 11,1 százalékkal, az import ennél alig nagyobb mértékben, 11,2 százalékkal emelkedett. Ezen belül az áruforgalom exportja 11,9, importja 10,6 százalékkal nőtt, míg a szolgáltatások exportja 7,1 százalékkal, importja, elsősorban az idegenforgalom növekedése, a magyarok külföldi költése következtében 14,6 százalékkal bővült.
Az első félévben a bruttó hazai termék 1,9 százalékkal emelkedett. Az árutermelő ágazatok bruttó hozzáadott értéke 5,2 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 0,5 százalékkal növekedett. A végső fogyasztás 0,2 százalékkal csökkent, ezen belül a háztartások fogyasztása 0,1 százalékos bővülést mutatott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 3,6 százalékkal csökkent, a belföldi felhasználás kis mértékben, 0,2 százalékkal emelkedett. Az export 12,5 százalékkal, míg az import 10,7 százalékkal bővült a KSH szerint.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2008 II. negyedévében az előző negyedévhez képest mért gazdasági növekedés 0,6 százalék volt. Ebből a mezőgazdaság 6,4 százalékos, valamint az építőipar 2,6 százalékos növekedése volt a legjelentősebb, a szolgáltatások pedig összességében stagnáltak. A háztartások fogyasztási kiadása 0,5 százalékkal emelkedett. A kormányzattól származó természetbeni juttatások stagnáltak, míg a közösségi fogyasztás 4,0 százalékkal nőtt. Az export 0,6 százalékkal, az import pedig 1,0 százalékkal emelkedett.
