Az IMF hitellel kezdődött
A csomag ötlete először akkor merült fel nyilvánosan, amikor a kormány bejelentette az IMF-fel, a Világbankkal és az Unióval kötött 25 milliárd dolláros pénzügyi hitelcsomagot. Akkor még úgy volt, hogy a Világbank 1,4 milliárd dollárját kívánják erre a célra felhasználni, ám későbbiekben az illetékesek forrásként már a Nemzetközi Valutaalapot nevezték meg. A bankmentő csomagra szánt összeg is növekedett, összességében mintegy 600 milliárd forintra (hozzávetőleg 3 milliárd dollárra). Ennek egyik felét tőkeemelésre, másik felét garanciára használhatnák fel az érintett bankok.
Ennek értelmében dolgozták ki azt a két törvényjavaslatot, amely a Parlament elé került. Az első törvényjavaslat magáról a bankmentő csomag részleteiről szól, "A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítése" címen, a második törvényjavaslat pedig az ezzel párhuzamos változtatásokat vezetné át az ez évi költségvetésen. Egy lényeges változtatásról is beszámolt az előterjesztő Pénzügyminisztérium nevében Kék Mónika főosztályvezető: a korábbi elképzelésekkel szemben kikerült a törvényjavaslatból a 200 milliárd forintos szavatoló tőkére vonatkozó előírás, amely alapján csupán három pénzintézet (az OTP, a CIB és az MKB) vehette volna igénybe a segítséget.
Megváltoztak az alapfeltételek
Az alapfeltétel a törvényjavaslat szövege szerint az volt, hogy olyan magyarországi székhellyel rendelkező bank kaphatna tőkejuttatást az államtól, amely meghatározó jelentőséggel bír a hazai pénzintézeti szektorban. A bankmentő csomag részeként azonban az állam összességében továbbra is 300 milliárd forintot fordíthatna arra, hogy hitelintézetben tőkét emel.
A pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának erősítéséről szóló javaslat szerint a magyar állam egyes fontos hitelintézetek forrásbevonásához állami garanciát is vállalhatna, ezek együttes összege azonban legfeljebb 1500 milliárd forint lehetne. A hitelintézet kötelezettsége legkevesebb három hónapra, legfeljebb ötéves futamidőre szólhat.
Szakemberek szerint a jogszabályt a kormány gyakorlatilag az OTP-re szabta. A legnagyobb magyar bank vezérigazgató-helyettese ugyanakkor közölte, hogy nem kérnek a mentőcsomagból. Urbán László a Pénzügyminisztérium által kidolgozott jogszabályt elfogadhatatlannak nevezte, és azt nem ajánlotta elfogadásra részvényeseiknek sem.
Az ellenzéknek nem tetszik az elképzelés
Az ellenzéki képviselők tetszését szintén nem nyerte meg a csomag, amit egy hete a Költségvetési Bizottságban leszavaztak. Az MSZP-s képviselők igen voksai kevésnek bizonyultak: a testület tagjai 15-14 arányban általános vitára alkalmatlannak tartották a kabinet előterjesztését. Ez mindenképp kínos vereség a szocialista kormánynak, amely azonban ennek dacára sem állt el a törvénytől, s a bizottsági támogatás ellenére a plenáris ülés elé vitte a javaslatot.
A Fidesz, az MDF és az SZDSZ képviselői szerint hiba és jogilag is kifogásolható, hogy az állam az új törvény szerint akár a bankok akarata ellenére is beszállhatna tőkével a pénzintézetekbe. Az ellenzék úgy véli: a tőkeemelés erőltetése helyett a pénzügyi közvetítőrendszer likviditását kellene növelni.
Veres János pénzügyminiszter szerint nem arról van szó, hogy a kormány állami tőkét szeretne tenni bármelyik magyar bankba vagy hogy teljesen államosítani kívánja azokat. Ám ha erre mégis szükség lenne a pénzügyi szektor stabilitása miatt, akkor előre kell szabályozni a kérdést, tette hozzá.
A hétfői parlamenti vitanapon felszólaló politikusok gyakorlatilag ismét csak a korábban megismert érveiket és kétségeiket hangoztatták. Az előterjesztéshez a hétfői ülésnap végéig nyújtható be módosító indítvány.
VMI
