A tanulmányban publikált adatok szerint az Európai Unió legutóbb csatlakozott tagországaiban a megkérdezetteknek 19 százaléka gondolja úgy, hogy a kenőpénz természetes része az életnek. Az EU 25 tagállamában az állítással egyetértők aránya 14 százalék, Nyugat-Európában 8 százalék, míg a kelet-közép-európai országokat vizsgálva 23 százalékra tehető. Magyarországon 2006-ban a megkérdezetteknek szintén 23 százaléka vélekedik így.
Vizsgálták azt is, hogy az egyes nemzetek megkérdezettjei milyen arányban tartják minden körülmény között erkölcstelennek a kenőpénz adását. Leginkább elítélően a mélyen katolikus Lengyelország (86 százalék), Görögország (84 százalék), Ausztria (84 százalék), Svédország (81 százalék), Észtország (81 százalék) és Portugália (80 százalék) megkérdezettjei nyilatkoztak. Magyarországon a válaszadóknak 64 százaléka gondolja úgy, hogy a kenőpénz nem tekinthető semmilyen körülmények között erkölcsös megoldásnak.
A korrupció terén az elmúlt három évben végbement változásokat legnegatívabban Portugália, Bulgária, és Románia lakossága látja. Portugáliában a megkérdezettek 65 százaléka érzékelt az elmúlt három évben növekedést a korrupció szintjében, ez az arány Bulgáriában 64 százalék, Romániában pedig 63 százalék. Magyarországon a megvesztegethetőség mértékének emelkedéséről a válaszadók mintegy 45 százaléka számolt be.
Főként az állam feladata a korrupció elleni küzdelem
A korrupció elleni küzdelemben a megkérdezettek az állam szerepét hangsúlyozzák az egyénével szemben. Az új EU-tagállamok lakosságának 86 százaléka ért egyet azzal az állítással, miszerint a korrupció elleni harc inkább az állam, és nem az egyén feladata. Magyarországon a válaszadók 82 százaléka gondolja úgy 2006-ban, hogy a korrupció elleni harc az egyén helyett az állam feladata.
A korrupció megfékezésében az egyén szerepét firtató kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy Nyugat-Európában a legmagasabb azoknak az aránya, akik személy szerint sosem adnak kenőpénzt. A tíz újonnan csatlakozott államban ez az arány 71 százalék, az EU 25-ben 76 százalék. Magyarországon a lakosság 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csúszópénzt soha nem ad semmilyen szolgáltatásért cserébe.
A 25 országot tömörítő unió válaszadóinak 46 százaléka értékeli a korrupciót olyan jelenségként, mint ami mindig is létezett, s létezni is fog. A nyugat-európai államokban ez az arány 37 százalékra tehető, Kelet-Közép-Európában 49 százalék. Magyarországon a korrupció elleni küzdelem értelmetlenségéről a megkérdezettek mindegy 55 százaléka van meggyőződve.
