A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legfrissebb, lényegében az összes munkaterületet felmérő statisztikájából kiderül, hogy melyek voltak tavaly a legjobban fizető szakmák. Az átlagos bruttó kereseteket a közfoglalkoztattakkal és anélkül is felmérték, összesítésünkben azonban csak ez utóbbira fókuszálunk csak.
Ahogy a korábbi években, úgy tavaly is a legjobban fizető szakma a légi irányító volt, ahol átlagosan bruttó 1,5 millió forintot lehet havonta megkeresni, ami nettóban kedvezmények nélkül 997 500 forintot jelent. Ráadásul a légiirányítók úgy vezetik a fizetési toplistát, hogy az NFSZ felmérései alapján egy év alatt jelentős mértékben, 16 százalékkal csökkent az elérhető átlagos kereset.
A listavezető szakma mögött tavaly valami egészen furcsa dolog történt. Egészen 2015-ig kimagasló mértékben a második legjobban fizetett szakma volt a politikusoké, tavaly ezt azonban 4 terület is meg tudta előzni. A dobogó második fokára ugyanis a kutatási és fejlesztési egység vezetője került bruttó 948 ezres keresettel, ami előző évhez képest 24 százalékos megugrás eredménye. Mögötte bruttó 900 ezerrel 10 százalékos növekedés után a vállalati stratégiaterezési egység vezetője szerepelt.
A törvényhozó, miniszter, államtitkár pozícióban dolgozók pedig tavaly átlagosan bruttó 813 ezer forintot vihettek haza, ami már "csak" a 6. legmagasabb fizetést jelent. A friss adatok alapján a lecsúszás nem annak köszönhető, hogy más szakmák keresete szárnyalta volna túl a politikusokét, sokkal inkább annak, hogy 2015-höz képest ezen a területen 34 százalékos keresetcsökkenést (!!!) regisztrált a foglalkoztatási szolgálat.
Jelentős átrendeződés történt tavaly a legrosszabbul fizetett szakmák körében is. Míg 2015-ben a hivatásos nevelőszülők, főállású anyák kerestek a legrosszabbul, most ezt a címet a kádár, bognár szakma szerezte meg magának. Az ezzel a munkával elérhető átlagos kereset 34 százalékkal bruttó 121 ezer forintra esett. Az 5 százalékos növekedés ellenére 126 ezres keresettel a üvegezők a második legrosszabbul fizetettek Magyarországon, akik a szaktudásuk ellenére is kevesebbet kerestek tavaly a konyhai kisegítőknél, akik bruttó 131 ezres juttatással voltak kénytelenek beérni. Utóbbi egyébként egy 10 százalékos növekedés eredménye lett. A háztartási takarítók és kisegítők pedig csak pár száz forinttal kerestek többet tavaly a 4 százalékos növekedésnek köszönhetően.
Székely Sarolta
mfor.hu
