3p

Egészen eddig azt hittük, hogy a Wall Street bankárai tehetők felelőssé a 2008-as pénzügyi válság kialakulásáért azzal, hogy egyre bonyolultabb és kockázatosabb eszközökbe csomagolták az amerikai jelzálogleveleket. Egy holland kutató most megjelent tanulmánya viszont új megvilágításba helyezi a kérdést: Heleen Mees szerint a kínaiak megtakarítási rohama árasztotta el olcsó pénzzel a világot, később pedig ez áramlott az amerikai ingatlanszektorba, ami a lufi kialakulásához vezetett.

Az Erasmus Research Institute for Management (ERIM) által megjelentetett tanulmány szerint a kínaiak betétrohama hozta létre azt az olcsó pénzt, ami elárasztotta a világot, és ezzel elindította az amerikai lakáspiaci lufit. Ez a lufi pukkadt aztán ki 2008-ban, ami a nemzetközi pénzügyi válságot okozta. Heleen Mees véleménye szerint önmagukban az amerikai bankok egzotikus termékei aligha okoztak volna hasonló összeomlást, mint négy évvel ezelőtt. Korábban a szakemberek elsősorban ezeket a termékeket, az úgynevezett CDO-kat (collateralised debt obligation - fedezett adósságkötelezvény) tették felelőssé a válság kirobbanásáért. A nagy amerikai bankok ezekbe a termékekbe csomagolták bedőlt hiteleiket, melyeket így a kelleténél jobb minősítéssel adhattak el ügyfeleiknek.

Persze a mostani tanulmány sem cáfolja meg a korábbi vélekedést, mely szerint a bankok nem kellően körültekintő politikája is hozzájárult a válság kialakulásához. Azonban a holland kutató a jelzálogpiaci lufi előzményeire fókuszált a vizsgálatban, míg a CDO-k bedőlése már ennek következménye volt.

Heleen Mees szerint azért nem lehet egyszemélyben a bankokat felelőssé tenni a válságért, mert a 2000 és 2006 között kihelyezett új jelzáloghitelek mindössze öt százalékát indokolták a bankok egzotikus termékei. A szerző úgy gondolja, hogy a válság közvetett oka a Fed túlságosan laza monetáris politikája volt a 2000-es évek elején, mely egy költekezési lázat indított el 2003-2004-ben az Egyesült Államokban. Ezt pedig a kínai gazdaság növekedése és a kínai betétek ugrásszerű gyarapodása táplálta.

Mees tanulmányában az amerikai, a kínai és a német GDP szerkezetét vizsgálta meg 2006 és 2009 között és arra a következtetésre jutott, hogy a kérdéses időszakban a kínai GDP több mint fele megtakarításokba áramlott. Ezek a megtakarítások pedig garantált hozamú befektetésekbe, például állampapírokba kerültek világszerte, ami lehetővé tette, hogy 2004-től fokozatosan csökkenjenek az alapkamatok. Ennek a folyamatnak lett az eredménye az az olcsó pénz, ami az amerikai ingatlanszektorba folyt be és fújta a lufit.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!