Magyarország kilóg a régióból a külső és belső adósságot nézve is. A külső adósság felhalmozása, a strukturális növekedési problémák és a kockázati megítélésünk rontja a helyzetünket. Ez a három tényező egy ördögi kört rajzol, amiből nehéz kikeveredni - vázolta a jelenlegi helyzetet a Joint Venture Szövetség hétfői konferenciáján Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.
Az ország külső finanszírozási pozíciója már negyedik éve javul, a lakosság és a vállalatok is nettó megtakarítói pozícióban vannak, ez utóbbi viszont nem biztos, hogy pozitív; így ugyanis hiányoznak a beruházások, melyek nélkül lassul a potenciális növekedésünk. Jelenleg ez 0 és 1 százalék közötti, ami 2000-ben még valamivel 4 százalék felett volt. Ennek oka egyik oldalon, hogy noha megnőtt az aktivitási ráta, ezzel párhuzamosan nem nőtt, sőt inkább stagnált a foglalkoztatás. Összességében sem a múltban, sem a jövőben nem javulhat úgy a foglalkoztatás, ahogy az aktivitási ráta emelkedik, hiszen nincs meg az a tőke, amely ezt biztosítani tudná.
"Bizonytalan, nehéz év lesz 2013"
Magyarországon nem a kockázat a probléma, azt be lehet árazni. A gondot a bizonytalanság jelenti, hiszen ez elhalasztja a hosszú távú döntéseket. Ez az a tényező, amit nem lehet beárazni - emelte ki Király Júlia.
"Lassuló külső keresletre számítunk, az új autóipari beruházások javítják az exportpiaci helyzetünket, és a nettó export lehet a gazdaság motorja 2013-ban. A 2012-es visszaesés után az export következtében fog nőni a gazdaság. A belföldi keresletben jelentős változásra nem készülhetünk, így fogyasztási expanzióra sem lehet számítani, és nem számolunk gyors beruházási fordulattal sem" - összegezte a várakozásokat a jegybank alelnöke. "Bizonytalan, nehéz év lesz 2013".
Sok akadálya van a hitelezés beindulásának
Ha lesz is növekedés az elkövetkezendő 2-3 évben, még optimista megközelítéssel sem fogja elérni a 2007-2008-as szintnek a felét az új hitelezés - vette át a szót Jelasity Radovan, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója.
A hitelezés beindulásának főbb akadálya a rossz makrogazdasági okokban keresendő, vagyis a visszaeső GDP, a magas infláció és munkanélküliség, illetve a reálbérek csökkenése hátráltatja a hitelpiac beindulását. Másrészt meg kell említeni a forráshiányt, a nemzetközi szintű forrásszűkét és azt, hogy devizában magánszemélyeknek nem lehet hitelezni. Korlátozó tényezőként jelenik meg a régiós szinten magas hitel/betét arány, a banki szigorítások a hitelfeltételekben, és az ingatlanpiaci pangás is - részletezte a helyzetet Jelasity. A bankszektor eredményességét ugyanakkor nagyban befolyásolja még a szektor által fizetendő ötfajta adó is, ami vélhetően gyarapodni fog a tranzakciós illeték révén - tette hozzá. 2011-ben a bankrendszer a veszteségeik miatt 450 milliárdnyi friss tőkét hozott be külföldről.
A bankok óvatosan és szelektíven térnek vissza a nem lakossági hitelezéshez, melynek keretén belül a hazai nagyvállalatok, kis- és középvállalatok erősebb piaci szereplőire fókuszálhatnak. A szektor számára különösen fontos lenne az IMF-megállapodás, először is a csökkenő kockázati felár miatt, ami alacsonyabb refinanszírozási költségeket jelentene. "Második nagyon fontos dolog, ami miatt kellene a megállapodás, az állami kitettség növelése lenne. Ez növelné a külföldi tőkebeáramlást, és transzparensebb, kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát eredményezne" - véli a szakember.
Mi a helyzet a kkv-k finanszírozásával?
"Mindig arról beszélünk, hogy ez egy gazdasági válság, de én úgy vélem, ez egy bizalmi válsággá fajult - bank és bank között, ügyfél és ügyfél között, vállalatok között" - véli Balázs László, a Magyarországi Volksbank Zrt. elnök-vezérigazgatója. Problematikus terület, hogy a bankok szigorodó hitelezési politikája egy csökkenő hitelkereslettel találkozik a már említett bizalmi válságban. A szakember szerint ezt a helyzetet csak egy nagyon tudatos gazdaságfejlesztési munkával lehet kezelni.
A kkv-k hitelkeresletét illetően az tapasztalható, hogy már a jóváhagyott hitelkeretet sem hívják le, amivel elhalasztódik a forrásbevonás. Balázs László elmondása szerint a legnépszerűbb hitelfelvételi cél a likviditáspótló hitelfelvétel, és csak ezt követően szerepelnek a pályázati források. A kkv-kat nézve elmondható, hogy ágazatonként változik a vállalkozások hitelfelvételi lehetősége, a szakember a jók közé sorolta például az energiaszektort: "őket mi is előszeretettel keressük meg, versenyzünk értük, mivel jó számokkal rendelkeznek az adott vállalkozások".
Bár van egy jelentős banki és állami forrásokból álló kínálat, a feltételrendszerek jelentősen eltérnek. Az elkövetkezendő negyedévekben a banki hitelfeltételek enyhülése sem várható, a hitelezés felfutásának feltétele a makrogazdasági környezet javulása, melyhez hozzájárulhat a már többször említett IMF-megállapodás - hangsúlyozta a Volksbank elnöke.
Székely Sarolta
mfor.hu
