5p

A Fidesz velencei frakcióülésén a kormányfő nagyívű perspektívát vázolt fel, mely még az elmúlt évek optimizmusra okot adó teljesítménye alapján is irreálisnak és teljesíthetetlennek tűnik.

Talán közös múltunkból fakadóan is, de a gazdágpolitikusok és a vezető honatyák időről időre szeretik elővenni a "lehagyjuk Ausztriát" frázist, ami amennyire jól hangzik, annyira teljesíthetetlennek tűnik. Még úgy is, hogy az elmúlt években rendre sikerült jobban teljesítenie a magyar gazdaságnak, mint az osztráknak. Legutóbb Orbán Viktor vette elő újra ezt a lapot a Fidesz velencei frakcióülésén, legalábbis a résztvevők nyilatkozatai alapján. A kormányfő szerint ma már úgy áll a helyzet, hogy 2030-ra Magyarország lehagyja Ausztriát és más uniós országot is. Orbán ezt a 12 éves, 3 ciklusos előrejelzést a gazdasági növekedésből vezette le. Szerinte a jó mutatók a 2010-et követő unortodox gazdasági intézkedéseknek (lényegében a matolcsyzmusnak) lesznek köszönhetőek.

A hasonló megelőzzük és magunk mögött hagyjuk a sógorokat frázis általában nehezen megfogható, hiszen nem tudni, hogy pontosan mire gondolt a nyilatkozó személy: GDP-től kezdve az egy főre jutó GDP-n át a külső adósság leépítéséig számos opció létezik. Ebből kiindulva pedig könnyen lehet olyan gazdasági mutatót találni, amiben tényleg megelőzzük az osztrákokat. Orbán most azonban adott némi kapaszkodót: a gazdasági növekedést. Így elővettük a modellünket és megnéztük, van-e bármekkora esélyünk is megelőzni Ausztriát 2030-ra?

Hol tartunk most?

Az Eurostat adatai szerint 2016-ban

  • a magyar GDP 112,4 milliárd euró volt,
  • az osztrák pedig ennek több mint triplája, 349,3 milliárd.

Az egy főre jutó magyar GDP az osztrák 28,8 százaléka, vagyis

  • a magyar adat 11 500 euró/fő,
  • az osztrák 40 000 euró/fő.

Óriási a lemaradásunk a nettó keresetek tekintetében is, hiszen nyugati szomszédaink négyszer többet keresnek. Itt még csak 2015-ös adatok állnak rendelkezésre, de várhatóan a 2016-os bérek alapján sem kapnánk szignifikánsan másabb eredményt.

  • A magyar átlagbér 6702 euró volt,
  • az osztrák pedig 28 306 euró.

2030-ra tényleg lehagyhatjuk a sógorokat?

Modellünkben a 2016-os nominális GDP-ből indultunk ki, amiből a várható idei növekedéssel kalkuláltuk ki a 2017-es adatot. Az ezutáni időszakra pedig az osztrák várható növekedést vettük figyelembe. Ausztria gazdasága idén 1,7 százalékkal bővülhet az Európai Bizottság szerint, ami 2011 óta a legjobb teljesítménynek számít esetükben. Ebből kiindulva az osztrák GDP-növekedésre fix 1,6 százalékot állítottunk be, ami nem tűnik túl soknak, de egy konzervatív becslés elkészítéséhez alkalmas mérték.

Ebben az esetben a magyar GDP-nek 2030-ig évi 10,7 százalékos növekedést kellene produkálnia ahhoz, hogy sikerüljön beérni az osztrákokat.

Ekkor ugyanis nominálisan a magyar gazdaság 439 milliárd eurónyi bruttó hazai terméket állítana elő szemben az osztrák 436 milliárddal.

Vagyis meglehetősen érdekes modell lehet az, amelyik szerint reális verzió lehet a gazdasági növekedésből kiindulva 2030-ra lehagyhatónak mutatja Ausztriát. Ennek ugyanis vajmi kevés esélye van, főleg annak tükrében, hogy 2020 után az EU-s pénzek sorsa is kérdőjeles.

Ráadásul ha az aktuális népességszámot állandónak tekintjük a kivetítési horizonton, még ez a 10,7 százalékos gyorstempó sem lenne elég ahhoz, hogy az egy főre jutó GDP-ben megelőzzük Ausztriát. Ez a mutató alkalmas az életszínvonal összehasonlítására, ami a fejlődés szempontjából releváns lehet számunkra. Feltevésünk alapján hiába termelne annyit a magyar gazdaság, mint az osztrák 2030-ra, az életszínvonal csak 3 év múlva előzhetné meg a nyugati országét. Az egy főre jutó GDP ekkor hazánk esetében 54 919 euró lenne szemben az osztrákok 52 207 eurójával.

Akkor mikor jöhet el a fordulat?

Azt már tudjuk, hogy 2030-ra lehagyni Ausztriát szinte teljesen lehetetlen vállalás a szükséges 10,7 százalékos gazdasági növekedés miatt - és arról még nem is beszéltünk, mi történne ha az osztrákok is megtáltosodnának és 1,6 százaléknál gyorsabban bővülnének. De, akkor mikor lehet reális, hogy megelőzzük a szomszédunkat?

A kalkuláció során kicsit még konzervatívabbak lettünk ebben az esetben - tartottunk attól ugyanis, hogy még így is beláthatatlan idő szükséges a célhoz. Az osztrák gazdasági növekedést tehát 1,25 százalékra mérsékeltünk, míg Magyarország esetében egy 2,5 százalékos tempót feltételeztünk.

Ilyen feltételek mellett 2108-ban jöhetne el az akkor már évszázadok óta várt fordulat.

Ha kicsit gyorsítunk, és az osztrákok az eredeti kalkulációban használt 1,6 százalékos növekedése mellé 3 százalékos magyar GDP-bővülést feltételezünk, akkor már kicsit hamarabb is ki lehet pipálni a vágyott célt:

2099-re magunk mögött tudhatjuk a sógorokat.

Minden jel arra utal tehát, hogy nem 12 év, hanem sokkal inkább 6-7-szer 12 év (tehát 82-91 év) kell ahhoz, hogy teljesüljön Orbán nemrég vázolt régi-új elképzelése.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!