4p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A jelenlegi likviditásbőség mellett szürreális, hogy Magyarország nyolc százalékos hozamot fizet a tízéves államkötvényekre - vélekedik Kopits György. A Költségvetési Tanács elnöke szerint az elmúlt napokban a Tanács elleni törvényjavaslatok is hozzájárultak a hozamok emelkedéséhez. Ha pedig tartósan beragadnak a jelenlegi szinten az állampapírpiaci hozamok, akkor az veszélyeztetné a gazdasági növekedést is. Mfor.hu-tudósítás.

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága szerdán újabb törvénymódosítást nyújtott be, mely szinte teljesen ellehetetlenítené a Költségvetési Tanács (KT) működését. A tanács szerint a javaslat elfogadása komoly veszélyekkel járna. "Mi nem ragaszkodunk a saját egzisztenciánkhoz, itt nem a mi jövőnkről, hanem Magyarország jövőjéről van szó" - vélekedik Kopits György, a KT elnöke. 

Egy helyett rögtön két Tanács?

A szerdán benyújtott törvénymódosító javaslat értelmében a kormány a jelenlegi háromtagú Költségvetési Tanács mellett egy új intézményt hozna létre, melynek tagja a jegybank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke és a köztársasági elnök delegáltja lenne. Az ugyanakkor nem világos, hogy megmaradna-e a jelenlegi testület is, hiszen a KT tagjait 2009-ben kilenc évre nevezték ki.

Ha az Országgyűlés a jövő héten elfogadja a javaslatot, akkor könnyen lehet, hogy 2011-től két Költségvetési Tanács fog működni egymás mellett párhozamosan. "Ennek a javaslatnak egy előnye van: két oldalba belefér" - mondta a KT csütörtöki sajtótájékoztatóján Kopits György. Szerinte a javaslatban nincs magyarázat arra, miért lenne jobb az új struktúra, mint a jelenlegi.

Kopits szerint az új KT a kormány állításaival ellentétben nem kapna szélesebb jogkört, mint a jelenlegi, hiszen nem lenne vétójoga a testületnek, csak véleményt mondhatna a költségvetési törvényről. "Ilyen véleményt bármelyik magyar párt vagy civil szervezet tehet, amit elküldhet a köztársasági elnöknek, azaz a tanács semmilyen különleges feladatkört nem kapna" - hangsúlyozta Kopits.

Hozzátette: jelenleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) véleményt mondhat, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pedig köteles véleményt mondani a költségvetési törvényről, ezek a jogkörök tehát jelenleg is megvannak. A véleményezés mellett a KT jelenleg technikai kivetítéseket, árazásokat készít, ezt a munkát a jövőben senki nem végezné el helyettük. Emellett a kormány és a Nemzetgazdasági Minisztérium helyett is hatásvizsgálatokat végez a háromtagú testület.

Ráadásul Kopits szerint megtakarítást sem jelentene az új rendszer, mivel meg lehetne ugyan spórolni két tanácstag honoráriumát, azonban az MNB-nek és az ÁSZ-nak szakértői csapatot kellene felvenni, hogy elvégezze a pluszmunkát.

Szürreális hozamok

"A KT hozzáadott értéke, hogy az adófizetők, az állampolgárok tudják, mi van a költségvetésben, átlássák ezt a rendszert" - vélekedik Kopits. Szerinte egy ilyen intézmény csökkentheti hazánk kockázati felárát, illetve az állampapírok hozamait. Az elmúlt hónapokban például egészen a választások második fordulójáig csökkent kockázati felárunk, nagy várakozások voltak az új kormánnyal kapcsolatban.

Az elmúlt tíz napban azonban, amikor megkérdőjeleződött a KT munkája, mintegy 100-120 bázisponttal ugrott meg a tízéves magyar kötvények hozama, ezt az ugrást az ország kockázatán keresztül meg kell fizetni. "Ebből az emelkedésből talán tíz bázispont köszönhető az utóbbi hetekben a KT-val kapcsolatos javaslatok hatásának, ezzel az intézmény költségvetésének körülbelül huszonötszörösével nőttek hazánk terhei" - vélekedik Kopits György.

A szakember szerint szürreális, hogy a likviditásbőség ellenére Magyarország nyolc százalékos hozamot fizet tízéves kötvényei után. Ha ezek a hozamok és hazánk kockázati felára tartósan beragadnak ilyen magasan, akkor az nem csak a költségvetésben és az államadósságban jelenik meg, de azt a hazai hitelfelvevőknek is ki kell fizetniük. Ha pedig a vállalatok drágábban kapnak hitelt, akkor az visszafoghatja a beruházásokat, illetve ezen keresztül a gazdasági növekedést. "Akkor nemhogy öt százalék fölé menne a növekedésünk, de tartósan beragadna valahol három százalék alatt" - emelte ki Kopits.

A KT elnöke szerint ha valaki elolvassa a szerdán benyújtott javaslatot, az kétségbe vonhatja a kormány szavahihetőségét, hiszen alig két hete jelentették ki, hogy nem készül olyan javaslat, mely felszámolná a Tanácsot. "Olyan elemzéseket készítettünk az utóbbi időben, melyek nem feltétlenül voltak kedvezők a kormány számára. A jelek szerint a kormány le akarja lőni a hírvivőt, de ettől még a hír ottmarad" - emelte ki Kopits.

Beke Károly

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!