2016 elején sok izgalmas kérdés merül fel a világgazdaságban és a magyarban is, ezekkel részben összefüggésben az olajárak is csökkentek, kezdte a negyedéves elemzésük bemutatását Török Zoltán a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
A szakértő elmondta, hogy a 2015-ös gazdasági lassulás mögött a mezőgazdaság gyengélkedése állt, míg korábban akár fél százalékkal is növelte a bővülés ütemét, tavaly ennyit vehetett el. A mezőgazdaság és az építőipar nélkül a Raiffeisen szakemberei szerint 3,5 százalékkal bővülhetett a magyar GDP 2015-ben. A kedvező alapfolyamatok ellenére a kilátások mégsem túl derűsek, a feldolgozóipari beruházások ugyanis nem mutatnak jó képet. A statisztikák szerint hónapról hónapra csökken a beruházás üteme, miközben a dinamikus régiókban a munkaerőpiacon nincsenek komoly tartalékok, ami szintén kedvezőtlen hatással lehet a növekedésre.
Az ország gyakorlatilag kettészakadt, a dinamikusan fejlődő közép-magyarországi, közép-dunántúli és nyugat-magyarországi régióval szemben áll az ország többi része. A dinamikus régiókban komoly beruházások voltak, jelentős feldolgozóipari kapacitások vannak.
Eközben az elmúlt években a feldolgozóiparban eltolódtak a súlyok, néhány szektor kiemelkedik, így az autóipar (ami 30 százalékot tesz már ki), gumiipar, villamosenergia ipar, és a gyógyszeripar. Ezekben a szektorokban döntően nagy multinacionális vállalatok vannak jelen, amelyek képesek voltak az utóbbi években komoly beruházásokra.
Problémát jelent a munkaerőpiac állapota is, az erős régiókban a természetes munkanélküliségi ráta alá kerültünk, így ha akarnának is fejleszteni a vállalatok, ez nehézséget okozhat. Máshol ugyanakkor problémák vannak, így a közfoglalkoztatástól tisztított munkanélküliségi mutatók kedvezőtlen helyzetet mutatnak, Észak-Magyarországon például 20 százalékos lenne ez a ráta. Ráadásul a közfoglalkoztatásba kerülők rossz aránnyal tudnak visszatérni a versenypiacra.
Ezek miatt növekedési völgybe kerül a magyar gazdaság, az idei évben 2-2,5 százalékos lehet a GDP bővülés. 2017-2018-ban ugyanakkor ismét magasabb növekedési ütemre kapcsolhat a gazdaság. Ennek három pillére lesz:
- az MNB programok, az NHP, illetve az azt követő növekedéstámogató program,
- az EU pályázatok felgyorsítása,
- és a CSOK.
A CSOK a Raiffeisen elemzői szerint nagyon jó gazdaságélénkítő eszköz, konzervatív előrejelzésük szerint is 0,3 százalékkal lökheti meg a következő években a növekedést. A költségvetési teher nominálisan ugyan 200 milliárd forint feletti lesz, a növekedésből fakadó adó- és járulékbevételek miatt ugyanakkor pozitív lehet az egyenleg.
A konzervatív forgatókönyvben azzal kalkuláltak, hogy 40 ezer új lakás építés lesz (évi 10 ezer többlet). Ha a válság előtti időszakot nézzük, akkor nem fogja szétfeszíteni az építőipart, mert akkor volt olyan év is, amikor 30-40 ezer lakás épült (igaz azok részben kisebb alapterületűek voltak). A használt lakások esetében 40 ezer addicionális tranzakció jöhet.
Négy év alatt 246 milliárd forint kifizetését eredményezhet a költségvetés számára. Ugyanakkor ez részben visszajöhet, de a következő 15-20 évben a GDP 0,1 százaléka maradhat benne a rendszerben. Az agresszív forgatókönyv esetén, ami kisebb valószínűségű, ott kétszer akkora lehet a lakások számának növekedése. Ebben az esetben 0,5 százalék GDP bővülést is eredményezhet a csok.
Problémát jelent ugyanakkor, hogy egyelőre nem látszik mi lehet a 2018-as időszak után az, ami húzhatja a gazdaságot.
A magyar gazdaság szempontjából is érdekes lesz, hogy miként alakul az infláció. A tavalyi évben mindenkit meglepő adat jött, és többek között az alacsony energiaáraknak köszönhetően az idén is mérsékelt lehet az infláció, a Raiffeisen 1,5 százalékot vár most.
A magyar gazdaság megítélése folyamatosan javult, és immár szinte biztos, hogy az első félévben immár befektetési kategóriába kerülhet az ország a hitelminősítőknél. A felminősítéseknek az alacsony kamatszint ellenére is van jelentősége, a szimbolikus lépésen túl gyakorlati haszna is lesz.
Ez, illetve az a tény, hogy Lengyelország megítélése romlik, segíthet abban, hogy a befektetők a magyar eszközök felé forduljanak. Ennek köszönhetően a Raiffeisen elemzői szerint inkább kissé erősödő forint jöhet, és ismét a 310-es szint körül stabilizálódhat a magyar fizetőeszköz. Emiatt, illetve az Európai Központi Bank könnyítési programjának köszönhetően az MNB is kamatot vághat a következő hónapokban. A Raiffeisen elemzői 1 százalékos alapkamatot várnak.
mfor.hu
