Kósa Lajos szerint a főnök feleségén múlik, hogy lesz-e beruházás


Azt is elárulta, hogy a Modern Városok program ötlete a szociktól származik. Lázárnak pedig odaszúrt egyet.

Nemrég jelent meg a parlament honlapján Kósa Lajos gazdasági bizottsági meghallgatásának jegyzőkönyve. A frakcióvezetőből tárca nélküli miniszterré előlépő politikus beszéde rejt néhány figyelemre méltó gondolatot, amely elkerülte a sajtó figyelmét, de ezekt most megosztjuk olvasóinkkal.

Kósa a megyei jogú városok fejlesztéséért, más nevén a Modern Városok programért felel. A kinevezését megelőző parlamenti meghallgatásán a fejlesztéspolitikai előtörténetről is ejt pár szót, s ennek során - fideszes politikusoktól meglepő módon - tulajdonképpen elismeréssel beszél a szocialista kormány tevékenységéről.

Mint fogalmazott: "...tulajdonképpen az a feladat, amivel engem a miniszterelnök úr meg szeretne bízni, illetőleg az a gondolat, amin ez alapszik, az nagyon-nagyon régi, úgy értem, a modern Magyar Köztársaság történetében. Még csak a tervezése folyt az Európai Unió fejlesztési programjának az első ciklusban - és ha jól emlékszem, Baráth Etele volt a tárca nélküli minisztere ennek a feladatnak -, amikor az a gondolat megfogalmazódott, amit egyébként minden parlamenti párt támogatott, hogy a vidéki Magyarország fejlesztési programjának motorjai a vidéki nagyvárosok lehetnek. Különböző körökben, aztán a tervezési fázisban, később a végrehajtási fázisokban végigvonult mindegyik kormány elképzelése mögött az, függetlenül a politikai meggyőződéstől, színezettől, hogy a vidéki Magyarország fejlesztésének kulcspontjai a vidéki nagyvárosok."

Baráth Etele 2002-től a Miniszterelnöki Hivatalban a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalát vezette, majd 2004 októberétől, már a Gyurcsány-kormányban, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszteri posztot kapta meg. Említése Kósa által azért is pikáns - függetlenül attól, hogy Baráth megítélése soha nem volt kifejezetten rossz a politikai jobboldalon - mert 2017 folyamán a szocialista korszakban történt uniós pályázatkezelési visszaélésektől - a Welt-ügytől - volt hangos a fideszes kormányzati kommunikáció. Kósa viszont valami jót is meglátott a ma ellenzékben vegetáló politikai erő egykori működésében.

A miniszterjelölt ezt követően a megyei jogú városok meghatározásának problematikájáról lamentált egy kicsit. Megemlítette, hogy a rendszerváltáskor azokat a településeket sorolták be ide, ahol a lakosság száma meghaladta az 50 ezret. Illetve azokat, amelyeknek ugyan nem volt ekkora lakossága, de megyeközponti szerepet látott el. Utóbbira példa Szekszárd, illetve Salgótarján.

Vannak viszont olyan megyei jogú városok, ahol a lakosság száma időközben 50 ezer alá csökkent - hívta fel a figyelmet Kósa, majd példaként Hódmezővásárhelyt nevezte meg. Egyre többen tudják már az országban, hogy innen származik Lázár János, akinek a portfoliójából adtak át egyébként egy szép darabot - a Modern Városok program koordinációját - Kósának. Volt olyan politikai elemző, aki ezt Lázár gyengítéseként fogta fel.

Megint szó szerint idézzük Kósát: "Érdekessége ennek a körnek (mármint a megyei jogú városokénak - a szerk.), hogy viszont tagságot nem veszít el senki akkor sem, ha nem megyei jogú: Hódmezővásárhely most 50 ezer lélekszám alatt van nem sokkal, de természetesen megmaradt ugyanúgy megyei jogú városnak, mint mondjuk Nagykanizsa, amelyik szintén 50 ezer alá csúszott egy kicsit, de egyébként ezt a státuszát megőrizte." 

Kósa szerint bár lehetne vitatkozni azon, hogy akkor melyik város tartozzon a megyei jogúak közé, de nem érdemes most ezt a vitát megnyitni. Szavaiból egyébként kiderül még, hogy Érd után kis idő múlva Gödöllő is csatlakozhat ehhez a körhöz. Illetve Vác és a Duna keleti partján lényegében összenőtt településegyüttes is bekerülhet a sorba, igaz, ők jelenleg csak együttesen tudják felmutatni a taggá váláshoz szükséges lélekszámot.

Miután mindezeket tisztázta a politikus, egy képviselői kérdésre adott válaszában arról beszél, hogy mire kell figyelnie egy önkormányzatnak, amikor befektetők próbál meg csalogatni a térségébe. A szükséges infrastrukturális feltételeken túl Kósa egy kevésbé közismert, ám szerinte annál jelentősebb szempontra is felhívta a figyelmet. Ez pedig nem más, mint a menedzser feleségének elégedettsége az új otthonnal.

Figyeljünk újra Kósára: "Továbbá nagyon fontos, hogy az adott ipari fejlesztéshez kapcsolódjon egy olyan - nem is tudom, hogyan fejezzem ezt ki - szellemi, intellektuális infrastruktúra, ami azt jelenti, hogy azok az emberek, akik odajönnek dolgozni, az igényeiknek megfelelő szolgáltatásokkal találkozzanak...tapasztalatból tudom, és nagyon fontos, hogy a menedzsmentet hogy szolgálja ki az ember. A menedzsment kulcskérdés. Nem egy-két olyan gyárnak a telepítését láttam Magyarországon, ahol a legfontosabb szempont nem a kedvező helyi adózási feltételek, a csilivili, zöldmezős, de teljesen felszerelt infrastruktúra, pompás ipari park, hanem a német, amerikai, francia menedzsment arra a kérdésre kérte a választ, hogy minden jó, minden szép, de hova jár a gyerek tanulni? Hasonlóan nagyon fontos kérdés: mit tud a felesége csinálni? Ez megint az a feladat, hogy olyan infrastruktúra legyen, adottság legyen egy adott városban, ami ezekre kínálatot nyújt valamilyen szinten. Látszólag mellékes szempont, de néha ez tudott döntő lenni. Aki ismeri a történelem kerekének forgását, az tudja, hogy gyakran a történelemkönyvekben leírt szempontok mellett meg a gazdaságtörténetben tárgyalt apsektusok mellett rendkívül fontos, hogy a feleségtől mit hall a férj az otthoni beszélgetéseken, vagy a férjtől mit hall a feleség."

A térségi iparpolitika kialakítása tehát komplex feladat - foglalta össze a lényeget Kósa Lajos a bizottság ülésén. 

mfor.hu 


Olvasta már?



hirdetés
Lázár csúnyán nekiment Garancsi cégénekLázár csúnyán nekiment Garancsi cégének

A Market Zrt. főnöke, Scheer Sándor alaposan felbosszantotta a minisztert.

.
hirdetés
elrejt
 
.