4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Huszonhat önkormányzat lett csődeljárás áldozata az elmúlt tizenkét évben, legutóbb Neszmély ellen indult adósságrendezési procedúra. Az ok: 27,5 millió forint hatvan napon túli tartozás, és további több tízmilliós kifizetetlen számla. A tapasztalok szerint leginkább a pár ezres lakosú települések esnek a fizetésképtelenség csapdájába, amiből leginkább földjeik, kisebb cégeik értékesítésével tudnak kilábalni. Mfor.hu háttér.

(Mfor-montázs)

Noha az 1500 lelket számláló Neszmélynek ma már új polgármestere van, a fizetésképtelenséget nem sikerült megoldani, így került sor június 23-án az adósságrendezési eljárás megindítására. Az áprilisban távozott Benkő Ferenc polgármester ellen az önkormányzat sérelmére elkövetett csalás és sikkasztás miatt nyomoz a rendőrség. A gyanú szerint nem létező határozatok alapján két céget is 35 millió forintos kölcsönhöz juttatott.

Nem a Komárom-Esztergom megyei település az egyetlen, amely ilyen sorsa jutott: 1996 óta csaknem harminc önkormányzat ellen indítottak csődeljárást. Az országgyűlés ekkor alkotta meg ugyanis a települések adósságrendezéséről szóló törvényt. Erre azért volt szükség, mert az önkormányzatok gazdálkodásának lényegében nem volt kontrollja, áll az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézetének tanulmányában. "A települési jegyző hatásköre csak az intézmények felügyeleti jellegű ellenőrzésére terjedt ki, és lényegében ez a helyzet ma is" - olvasható a jelentésben.

Újabb öt önkormányzat esett csapdába 

Jelenleg Neszmélyen kívül négy önkormányzat ellen folyik adósságrendezési eljárás; ezek a Vas megyei Nick, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaderzs, a Pest megyei Pilisjászfalu, valamint a Fejér megyei Kajászó.

Az eladósodás nagyon sokszor az indokolatlan hitelfelvételekre vezethető vissza. A települések egy része ugyanis túlvállalja magát, így előfordul, hogy az infrastrukturális beruházásokhoz igényelt hitelek törlesztésére időközben elfogy a pénz.

A legtöbb település úgy próbál meg kilábalni a válságból, hogy pénzzé teszi vagyonát, például földterületeket, részvényeket vagy üzletrészeket ad el. Az eljárásokat legtöbb esetben az önkormányzatok saját maguk kezdeményezik.

A törvény hatályba lépése óta 21 önkormányzat kapott támogatást pénzügyi gondnok díjazására, ebből 14 működési támogatásban részesült, tudtuk meg az Önkormányzati Minisztérium Sajtó és Kommunikációs Főosztályától. Három önkormányzatnál többször is indult eljárás. 

Somogyban két település, Somogyudvarhely és Felsőmocsolád került olyan gazdasági helyzetbe, hogy csődeljárást kért önmaga ellen. Előbbi település gondjai 1994-re nyúlnak vissza, amikor az akkori polgármester húszmillió forintos kölcsönt vett fel a gázprogram megvalósításához, miután a beruházásra nem kapott állami támogatást. 11 millió forintos tartozásukat azonban a szigorú takarékossági intézkedések ellenére sem tudták kifizetni, így került sor az adósságrendezési eljárásra, amely végül egyezséggel zárult.

"Miután betartottuk, hogy csak a kötelező feladatokat látjuk el, a kamat egy részét elengedték" - mondta el az mfor.hu-nak Tóth László, a község jelenlegi polgármestere.

Több a kiadás, mint a bevétel
 

Szintén a gázberuházáson bukott el a Heves megyei Atkár, amely 2001 szeptemberében kért csődeljárást önmaga ellen. A település ugyanis 83 millió forinttal tartozott egy banknak, további hárommillió forinttal pedig magánhitelezőknek.

Az adósság még 1994-ben keletkezett, amikor is a gázberuházást kivitelező fővállalkozó hitelt vett fel egy pénzintézettől, amelyet aztán nem tudott visszafizetni.

A peres eljárás során a megyei bíróság először az önkormányzat javára döntött, majd a legfelsőbb bíróság új szempontokkal visszaküldte az anyagot, és a második ítélet már az önkormányzatot kötelezte a tartozás megfizetésére.

Ezalatt a hat év alatt a tartozás még két bankon keresztül vándorolva végül a Magyar Követeléskezelő Rt.-hez került. Az adósságrendezési eljárás során a hitelezők belátták, hogy az önkormányzat csak minimális mértékben tud fizetni, így az ügy ezúttal is egyezséggel zárult. Ennek során az önkormányzat földjeinek és ingatlanjainak értékesítéséből származó 1,7 millió forintot elosztották a hitelezők között.

Ebből is látszik, hogy az Atkári Önkormányzat tipikus példája a forráshiánnyal küzdő önkormányzatoknak, ahol nem csupán a nagy adósság okozott problémát, hanem az is, hogy a bevételek nem fedezték a kiadásokat.

A fizetésképtelenség általában nem a legkisebb, sokkal inkább a pár ezres lakosú falvakat érinti. Az ennél kisebb települések ugyanis olyan minimális forrásból gazdálkodnak, hogy általában álmodni sem mernek nagyobb beruházásokról.

Simon Rita

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!