Fokozatosan lassuló gazdasági növekedéssel számolnak, amely idén 3, míg jövőre 2,5 százalékos lehet, ismertette a bank prognózisát Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. A statisztikai adatok azt jelzik, hogy a beruházási aktivitás lanyhul, és egyelőre nem egyértelmű, hogy a kormányzati intézkedések, így például az uniós források gyorsabb felhasználása mennyire lesz hatékony.
Negatív hatással lehet a magyar gazdaságra az utóbbi időszakban erősödő strukturális munkanélküliség, illetve az ezzel párhuzamosan megfigyelhető bérnyomás. Ennek kapcsán Török Zoltán megjegyezte, hogy a munkaerőhiány miatt beruházásokat veszíthet az ország, amely azok elhalasztásából, vagy más országban történő megvalósításából adódhat. Rövid távon ezen a helyzeten a béremelés segíthet, ez ugyanis visszafoghatja a külföldre áramlást és segítheti a belső mobilitást is. Hosszú távon természetesen a képzési rendszernek a piaci igényekhez való harmonizálása lehet a megoldás.
A háztartások fogyasztásának bővülése a legstabilabb pillére jelenleg a magyar gazdasági növekedésnek. A Raiffeisen elemzői szerint az egyensúlyi folyamatok megnyugtatóan alakulnak, az infláció jövőre 2 százalék körüli szintre emelkedhet. Az elemzők szerint reális esélye van, hogy elkezdődhet egy újabb kamatcsökkentési periódus. Ennek hátterében a külső folyamatok állnak, illetve az alacsony energiaárak.
A Raiffeisen szakértői nem várnak jelentős mozgást a forint-euró viszonylatában, 2016-ban a 310-320 közötti sávban mozoghat az árfolyam. A devizákat illetően - hasonlóan más elemzőkhöz - a dollár és az angol font esetében viszont erősödéssel kalkulálnak. Az euró a 1,05-ös szintig csúszhat vissza a jövő év első felében a mostani 1,10-1,12-es szintről. 2016 második felében pedig paritás környékére kerülhet az euró a dollárral szemben.
A nemzetközi piacokkal kapcsolatban a bank elemzői derülátóan nyilatkoztak, az eurozóna bővülése szerintük folytatódhat, idén 1,5 százalékos növekedést várnak, jövőre a bővülés megközelítheti a 2 százalékot. A gazdaság erősödésében szerepet játszhat az EKB eszközvásárlási programja, amelyben további lazítás várható. Így a mostani havi 60 milliárd helyett akár 80-90 milliárdra is bővülhet a program, miközben új eszközöket is befogadhat az európai jegybank.
Amerikában fordított a helyzet, miután a visszaesés itt fordult meg először, a Fed már a kamatemelési alkalmat keresi. Ez azonban egy súlyos vitákkal terhelt folyamat, mert a gazdasági szereplők még nem feltétlen készültek fel rá. Ráadásul az infláció is nagyon alacsony, így könnyen előfordulhat, hogy csak jövőre kerül sor az első kamatemelésre.
mfor.hu
