Egyre többen szorgalmazzák, hogy a tavaly novemberben kötött, hat évre szóló bérmegállapodást még az idén tárgyalják újra a szociális partnerek (munkaadók, munkavállalók, illetve a kormány), mert a gazdaság helyzete azt lehetővé tenné. Az első két hónapban 180 milliárd forint többlet keletkezett az államháztartás központi alrendszerében, tehát forrás lenne a további járulékcsökkentésre. A kormány nyitott a felvetésre, de az időzítést tekintve eltérnek az álláspontok.
A hat évre szóló bérmegállapodás két legfontosabb vállalása a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a szociális hozzájárulási adó csökkentése. Ennek értelmében a teljes munkaidőben adható legkisebb bérek 15, illetve 25 százalékkal emelkedtek idén, s a megállapodás szerint jövőre további 8, illetve 12 százalékos növekedésre kerül sor.
A szochó idén 5 százalékponttal csökkent, jövőre pedig 2 százalékpontot vágnak rajta. Így a tavalyi 27 százalékról két lépésben eljuthatunk 20 százalékig. Sőt, akár 19,5 százalékig, ha idén január és szeptember között legalább bruttó 11 százalékkal emelkednek a bérek a nemzetgazdaságban. A további 0,5 százalékpont tehát feltételhez kötött. (A rákövetkező négy évben 2-2 százalékpontokkal folytatódik a járulékcsökkentést.)
Ez a ma hatályos rendelkezése a megállapodásnak, de mind többen feszegetik, hogy újabb lazításokat kellene belefoglalni, mert erre megvan a forrás a gazdaságban. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamata elnöke épp lapunknak nyilatkozta azt pár napja, hogy nyáron, vagy kora ősszel újra kellene tárgyalni a bérprogramot, és a betervezettnél nagyobb szochó-csökkentésről, illetve magasabb minimálbér-emelésről kellene megállapodni. A munkavállalói oldal is mozgolódik, ők is látnak mozgásteret az intenzívebb lazításra.
A téma az utóbbi pár napban két miniszter tájékoztatóján is előkerült. Varga Mihálynál a Nemzetgazdasági Minisztériumban tartott eseményen érdeklődtünk, hogy a kormány nyitott lenne-e a bérmegállapodásról szóló vita újrakezdésére. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a csütörtöki Kormányinfón kapta meg a kérdést az üzemezés újragondolásáról.
Varga elmondta, hozzá is eljutottak ezek a jelzések: Parragh László a kamara február végi gazdasági évadnyitó eseménye előtt tájékoztatta arról, hogy van egy ilyen kamarai felvetés.
Varga Mihály: nincs ok kapkodni
A miniszter rögzítette, hogy minden felvetést érdemes megvizsgálni, és a tárca keresi azokat az intézkedéseket, amelyekkel javítani lehet a versenyképességet és a hatékonyságot.
Sietségre azonban nincs ok szerinte, ezt világossá is tette:
„Úgy érzem ugyanakkor, hogy most egy pici szünetet kell tartanunk. Novemberben kötöttük meg a hat éves bérmegállapodást, s furcsa lenne, ha már az első évben, amikor még le sem szűrtük a tapasztalatokat, máris azon gondolkodnánk, hogy milyen módosításokat hajtsunk végre rajta.”
Egyben türelmet kért mindenkitől, a munkavállalói oldaltól is, merthogy a Liga, vagy a Munkátanácsok is szorgalmazzák már a további lépéseket, könnyítéseket.
A nemzetgazdasági miniszter leszögezte, a kormány kész a további egyeztetésekre, de érdemes megvárni első félév hatását. Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy az NGM idén nem, vagy legfeljebb az év vége felé lenne hajlandó leülni, tárgyalni a bérprogram ütemezésének átalakításáról.
Lázár János szerint ehhez képest akár már áprilisban tisztán láthatja a kormány, hogy mire nyílik mozgástér.
A Kormányinfón megerősítette, hogy az államháztartás központi alrendszere az első két hónapban 180 milliárd forintot plusszal zárt (ennyivel haladták meg a bevételek a kiadásokat), de korainak tartotta még arról beszélni, hogy újra kell-e tárgyalni a bérmegállapodást. Mint mondta, érdemes megvárni az első negyedév végét.
„Majd áprilisban meglátjuk”
– jelentette ki.
Vagyis a Miniszterelnökséget vezető miniszter akár már az első félévben kész lenne a bértárgyalások újrakezdésére, jóval hamarabb, mint a pénzügyekért felelős kormányzat. Egy biztos, a gazdaság szereplői biztos üdvözölnék, ha minél hamarabb döntés születne ez ügyben, hogy minél több idő legyen a felkészülésre.
Az időzítésről tehát lesz még vita a kormányon belül. Van néhány gazdasági tény, ami segíteni fogja a minisztereket, hogy megtalálják a megfelelő időpontot. Az egyik ilyen, hogy bár az első két hónapban valóban többlet keletkezett a büdzsében, de márciusban deficitet vár az NGM. Varga Mihály szerint a megváltozott áfa-visszautalási rend (45 napra csökkent a pénz visszautalásának határideje) miatt az év harmadik hónapja mínuszos lesz, vagyis az első negyedév végén kevésbé fest majd szépen a büdzsé.
A másik, figyelmen kívül nem hagyható szempont, hogy bár a kormány, illetve egyes érdekképviseleti szervezetek lelkesek a bérprogrammal kapcsolatban, sikeresnek tekintik azt, ezzel ellentétes visszajelzések is érkeznek a gazdaságból. A kisebb, bérmunkát végző cégeknek ugyanis nagyobb terhet jelent a béremelések kigazdálkodása, mint amennyit a szochó csökkentésével nyernek. Az ő érdekeiket sem lehet figyelmen kívül hagyni – figyelmeztetnek ágazati szervezetek, például a Magyar Iparszövetség.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) pedig már a bérmegállapodás tárgyalása idején felhívta arra a figyelmet, hogy a legkisebb vállalkozásoknak, például a kiskereskedelemmel foglalkozó, vidéken működő szervezeteknek komoly gondot fog okozni a bérprogram. Ennek feltérképezése nélkül márpedig nem lehet újra nyitni a bérmegállapodást.
Ez a felmérés egyébként folyamatban van, áprilisra készíti azt el a kormány. Ám hogy ennek tapasztalatai alapján már az első félévben elindulnak-e a tárgyalások, vagy, ahogy a nemzetgazdasági miniszter szeretné, azzal megvárják az év második felét, ezt ma még nem tudni.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
