Ha másból nem is, a nyugdíjasokat illető ellátások alakulásából ki lehet olvasni, hogy hamarosan választásokat tartanak Magyarországon. Az Orbán-kormány keresi az idős szavazók kegyeit, s ennek érdekében az összes pénzügyi lehetőséget igyekszik bevetni.
Orbán Viktor szimpatizánsai körében
Nézzük, miről van szó. Mint tegnapi cikkünkben megírtuk, a nyugdíjasok a mostani év végén három különböző jogcímen is pótlólagos bevételhez jutnak. Egyrészt a tervezettnél magasabb infláció miatt jár nekik a kiegészítés novemberben. Aztán a vártnál magasabb gazdasági növekedés miatt jutnak törvény szerint prémiumhoz.
Eddig jogszabályokban rögzített kifizetésekről esett szó: ha beállnak a törvényi feltételek, akkor ezekre jogosulttá válnak az idősek. A kormány azonban itt nem áll meg, és tavalyhoz hasonlóan Erzsébet-utalványokkal lepné meg karácsony előtt a nyugdíjasokat. Erre már nincs törvényi kötelezettsége, de Lázár János ezt azzal magyarázta kérdésünkre, hogy az időseknek részesedniük kell a gazdasági növekedés eredményeiből.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint idén 4 százalék felett lesz a GDP. A kormány tehát kitart korábbi előrejelzése mellett, amely jelenleg a legoptimistább. A Magyar Nemzeti Bank például a szeptemberi inflációs jelentésében 3,6 százalékot jelzett. Az OECD 3 százalékot lát bele a magyar gazdaságba, az Európai Bizottság 2,9 százalékot, az IMF pedig mindössze 2,5 százalékot. De ennél visszafogottabb növekedési ütemet sem zárnak ki más elemzések.
Tegyük hozzá, hogy a jegybankot leszámítva a többi előrejelzés nyári, illetve tavaszi publikálású, vagyis kevesebb gazdasági információ birtokában készültek, mint amelyek most ősszel jelennek majd meg. De ha a törvényi feltételt nézzük a prémium esetében – vagyis azt, hogy 3,5 százalékot meghaladó GDP esetében jár a pluszpénz – akkor azt látjuk, hogy a kormány a kifizetés tegnapi bejelentésével lényegében függetlenítette a gazdasági mutatók alakulásától a prémium kiosztását.
A nyugdíjasok szempontjából izgalmasabb kérdés, hogy az infláció milyen pályát ír le. Friss adat ezúttal is csak a jegybank részéről áll rendelkezésre: Matolcsy Györgyék szerint 2,5 szerint százalékos lehet jövőre az infláció. Ami ebben az érdekes, hogy a nyár elején még 2,8 százalékot jeleztek, időközben azonban olyan információk birtokába juthattak, amelyek a korábban vártnál alacsonyabb inflációt tesznek valószínűbbé. (A többi prognózis 3 százalék feletti értékkel számol, de mint jeleztük, ezek fél- háromnegyed évvel régebbi publikációk.)
Idős polgártársaink pontosan tudják, hogy a januári nyugdíjemelést az arra az évre tervezett inflációhoz kötötten állapítják meg a Fidesz-kormány idején.
A jövő éviről még tavasszal döntött a parlament: az elfogadott 2018-as költségvetés szerint 3 százalékos lesz az infláció, és ennek megfelelő mértékű lesz a nyugdíjak emelése is.
Igen ám, de időközben nőtt az esélye annak – legalábbis a jegybank szerint -, hogy ennél kisebb legyen a fogyasztói áremelkedés mértéke. Kell-e ezek után korrigálni a 2018-as nyugdíjemelést? – kérdeztük a Miniszterelnökséget vezető minisztert.
Lázár János azonban nem hagyott kétséget afelől, hogy alakuljanak bárhogy is az árak, maradjon el bármekkora mértékben is az áremelkedés a kormány által jelzettől, a nyugdíjak 3 százalékkal emelkednek januárban.
„Kitartunk a 3 százalékos nyugdíjemelés mellett. Van egy elfogadott költségvetésünk, és nem kívánjuk módosítani a célokat.” – tette egyértelművé a kormány álláspontját a miniszter.
Legkésőbb április táján kiderül, hogy a nyugdíjkiegészítéssel, a prémiummal, az Erzsébet-utalvánnyal és a feltételekhez képest méltányos januári nyugdíjemeléssel mekkora szimpátiát tudott nyerni ebben a szavazótáborban a Fidesz.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
