5p

A kormányfő szeretné, ha 4-5 éven belül a magyar áram lenne a legolcsóbb az Unión belül. Az mfor.hu több oldalról is megvizsgálta a kérdést, és arra jutott, hogy jelentős változásokra lenne ehhez szükség.

Az Európai Unió statisztikai hivatala az Eurostat a napokban frissítette többek között a tagállamokban kialakult, első félév végén tapasztalható háztartási áram- és gázárakat, mely hazánk esetében már az első körös rezsicsökkentés hatását is tartalmazza. Ráadásul, ha az éves változásokat nézzük, vagyis az idei első félév és a tavalyi első félév között bekövetkezett változást, akkor - ha "kormánypártiasan" szeretnénk fogalmazni - alátámasztja a "Magyarország jobban teljesít" szlogent. A villamos energia ára ugyanis majdnem 10 százalékkal csökkent, aminél jobban egy tagállamban sem tudott mérséklődni az ár. A második legnagyobb mértékű csökkenést egyébként Belgiumban regisztrálta az Eurostat, 6,62 százalékosat. A gáz esetében pedig a kicsivel több mint 10 százalékos árcsökkenést csak Szlovénia "szárnyalta túl" 16,3 százalékkal.

Mindezeknek köszönhetően az mfor.hu által Eurostat-adatokból összeállított rangsor arról árulkodik, hogy az adókat is tartalmazó 0,14 eurós egységára az áramnak a 7. legolcsóbb, míg a gáz esetében a 0,041 euró a középmezőnybe illő adat, hiszen 14 tagállamban is kevesebbet kell ennél adni a gázért. De ez utóbbival most nem is foglalkoznánk részletesebben. (Alábbi grafikonunkon a villamos energia háztartások esetében érvényes árait szemléltetjük.)

Már csak azért sem, mert mi egy kicsit tovább gondoltuk a dolgot, hiszen a szerkesztőségünkben az adatokkal kapcsolatban eszünkbe jutott Orbán Viktor egyik óhaja. Kis utánajárással meg is találtuk: október 18-án a hivatalos indiai látogatásán tartózkodó kormányfő kijelentését. Ekkor árulta el: úgy véli, 4-5 év múlva Magyarországon lehet a legolcsóbb a villamos energia az Európai Unióban. Ennek apropóján kicsit eljátszadoztunk a friss számokkal: a háztartási és a vállalati árakkal egyaránt.

Orbán Viktor október közepi kijelentései alapján úgy ítéltük meg, a kormányfő ezúttal nominálisan szeretné a legolcsóbbá tenni az árakat, főleg, hogy a vállalati árszabást is lejjebb vinné. Mivel az euróban megadott árakkal dolgozunk, alapvetően két tényező alakíthatja az uniós rangsorban elfoglalt helyünket: vagy a nominális, forintban kifejezett ára az energiának, vagy pedig a forint árfolyama az euróhoz képest. Éppen ezért mindkét esetben két alternatívát vettünk számításba - bár elismerjük, meglehetősen szélsőséges esetekről van szó. Két kérdésünk: a jelenlegi árszint mellett mekkora árfolyamváltozással kerülnénk élre, illetve változatlan euróárfolyam mellett mekkora árváltozásra lenne szükség az energia árában. 

A háztartási árról - 54 vagy 25

Ahogy azt már fentebb említettük, az idei első félévben a 7. legolcsóbb az áram ára hazánkban 0,14 euróval (41,32 forint az első félév végén érvényes 295,16 forintos euróval). Ha csakis ezt nézzük, akkor ahhoz, hogy a jelenleg legolcsóbb, bolgár 0,092 eurós egységárnál is alacsonyabb legyen a hazai szint, 35 százalékos csökkenés kellene - euróban számolva. Ekkor adnánk 0,091 eurót egy kilowatt áramért. A dolog azonban ennyire nem egyszerű, hiszen az alapár és az árfolyam is hat arra, mi hol szereplünk a listában.

Ha felírjuk a "mini-egyenletünket", és fixnek tekintjük a 41,32 forintos árat, akkor 454 forintos euróval jönne ki a 0,091 eurós egységár, amivel az uniós rangsor élére állhatnánk. Ez pedig egyben 54 százalékos forint-leértékelődést jelentene. Valljuk be, ennek sok realitása nincs. Ha viszont a 295 forintos eurót vesszük fix tényezőnek a "célárunk" mellett, akkor 26,86 forintos egységáras villamos energiával lehetnénk az élen. Ez pedig 35 százalékos további árcsökkentést jelentene. Ez viszont már kicsit közelebb áll a valósághoz, hiszen azok az adatok, amikkel dolgozunk, egy első féléves felmérés számai, és mint tudjuk, most novemberben újabb 11,1 százalékkal csökkent az áram ára a kormányzati intézkedések révén. Ezt figyelembe véve akkor még durván 25 százalékos áresés kellene a háztartási szektorban. 

A vállalati árról -  29 vagy 23

Egy kilowatt ipari áram ára Magyarországon az első félév végén 0,096 euró (átszámítva 28,33 forint) volt, ami a 8. legalacsonyabb a rangsorban. Az élen Finnország áll 0,075 euróval, vagyis nominálisan, euróban számolva 0,021 eurós csökkenésre lenne szükség, ami 21 százaléknak felel meg. Ám ezt szintén ugyanaz a két tényező befolyásolja, mint amivel a háztartási áramnál számoltunk. 

Ha az egységárat tekintjük fixnek, akkor a 0,074 eurós célárhoz 382,8 forintos euró kellene, vagyis 29,7 százalékos leértékelődése a forintnak. Ezt szintén olyan mértékű változásnak ítéltük meg, melyre meglehetősen kevés esély mutatkozik. 

A másik eset, amikor a 295,16 forintos euró árfolyamot vesszük fixnek. Ekkor 21,84 forintos egységárra lenne szükség a célárunk eléréséhez, ami 23 százalékos árcsökkenést jelent. Vagyis nagyjából hasonló mértékű, mint amit a háztartási áram esetében kaptunk a novemberi rezsicsökkentés figyelembe vétele után. 

Tehát röviden és tömören: az Orbán-kormány célja a paksi atomerőmű bővítésével valamivel több mint 20 százalékos árcsökkentés kell, hogy legyen. Így van esély arra, hogy hazánkban legyen a legolcsóbb az áram szerte Európában. 

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!