A tárgyalások szombati megszakadása után egyre kisebb az esélye annak, hogy a magyar kormány ősszel újabb hitelmegállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - ugyanakkor Orbánék nem fognak fejjel a falnak menni, állítják a TakarékBank elemzői.
Nagyot fordult a világ
Július elején még Szapáry György és Matolcsy György is egy esetleges új megállapodásról beszélt, sőt a nemzetgazdasági miniszter azt is elárulta, hogy hazánk 10-20 milliárd eurót kötne le a Valutaalapnál. Ehhez képest kedden Orbán Viktor miniszterelnök már kemény hangot ütött meg: a miniszterelnök szerint az IMF-nek semmi köze ahhoz, hogyan teljesítjük a vállalt hiánycélt.
"Úgy tűnik, megváltozott a kormány véleménye és nem akar új IMF-megállapodást” – mondta a csütörtöki háttérbeszélgetésen Ádám Zoltán, a TakarékBank vezető elemzője. A szakember szerint ez rossz hír, ugyanis az IMF-források megléte megnyugtatóan hat a piacokra.
Az elemző szerint nem az IMF, hanem a piac kényszerítette ki eddig a megszorításokat. Akkor kell meghozni a fájdalmas lépéseket, ha az adott ország rá van szorulva az IMF-forrásokra, és a piac nem akarja finanszírozni.
"2008-ban kötöttünk egy megállapodást, amiben vállaltunk bizonyos számokat. Az IMF most ezt kéri számon rajtunk. Ha úgy érzik, hogy kockázatos a célok teljesülése, akkor további intézkedéseket kérhetnek menet közben” - vázolta fel a helyzetet Lehmann Kristóf, a TakarékBank elemzője.
Ádám Zoltán szerint arra nagyon vigyázni fog a magyar kormány, hogy az EU ne tudjon példát statuálni velünk, ne legyen oka befagyasztani az uniós forrásokat. "Nem véletlen, hogy a tárgyalások megszakadása után Orbán Viktor első útja Berlinbe vezetett Angela Merkel kancellárhoz” - mondta a szakember.
A TakarékBank szakértői szerint a következő hónapokban az lesz a kérdés, hogy mennyire marad tartós az állampapírpiaci hozamok emelkedése. Ettől függhet ugyanis, hogy az MNB el tudja-e kerülni a kamatemelést.
A gazdaság kilátásai kedvezőek
Ádám Zoltán elmondta, hogy a reálgazdasági folyamatok alapvetően kedvezően alakulnak: idén 1,4, jövőre pedig 3 százalékos GDP-növekedésre számítanak. Ebben továbbra is a készletfeltöltés, az export és a lassuló, de még mindig dinamikus európai konjunktúra játssza a legnagyobb szerepet.
"Az infláció a második félévben meredeken zuhanhat, mivel bekerül majd a bázisba a tavalyi áfaemelés hatása. Éves átlagban a korábban vártnál kicsit magasabb, 4,7 százalékos inflációt várunk. Az utóbbi hónapok folyamatai arra utalnak, hogy elsősorban az élelmiszer- és energiaárak növekedése miatt lehet a vártnál magasabb a pénzromlás üteme” – mondta előrejelzésükről Ádám Zoltán.
A szakember szerint rossz hír, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen megemelkedett hazánk országkockázati felára, mely így elszakadni látszik a régió dinamikájától. "A gazdaság elbizonytalanodásának ára egy gyengébb forint és a változatlan alapkamat lehet. A korábbitól eltérően már nem várunk további kamatvágást, az év végére 280 körüli forinttal számolunk" - fejtette ki az elemző.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
