Az OECD a napokban tette közzé legfrissebb adatait az olyan fiatalokra vonatkozóan, akik nem dolgoznak, de oktatásban sem vesznek részt - magyarul kallódnak. Az kérdés, hogy ezek a 15-29 év közöttiek mivel töltik így a napjaikat, de további információ hiányában a be nem vallott külföldi munka, a feketemunka ugyanolyan esélyes lehet, mint az eltartotti státusz.
Az OECD adatai szerint Magyarországon a 15-29 évesek 15,8 százaléka tartozik ebbe a csoportba a 2015-ös adatok szerint, ami valamivel magasabb a szervezethez tartozó országok átlagánál, a 14,6 százaléknál. Vagyis mivel év elején a korcsoportba 1,823 millió fiatal tartozott,
ez azt jelenti, hogy 288 034 fiatal nem jár iskolába és nem is dolgozik. Ez a teljes népesség 2,9 százaléka.
Noha az arányt tekintve 2014-hez képest javulás következett be, ez közel sem olyan mértékű, hogy az OECD-rangsorban előkelőbb helyre kerüljünk - legalábbis pozitív értelemben. 2014-ben a 16,4 százalékos aránnyal Magyarország jobban állt az OECD-átlagnál, és ez a 17. legnagyobb arányt jelentette. A 2015-ös adat viszont rosszabb az átlagnál, ráadásul a 11. legmagasabb érték is egyben. Mindez azt jelenti, hogy bár hazai viszonylatban kimutatható a helyzet javulása, az ennek érdekében tett erőfeszítések, illetve piaci változások koránt sem annyira előremutatóak, mint más országok esetében, akik a rangsorból ítélve jobban tudták egy év alatt csökkenteni a "kallódó" fiatalok arányát.
A régióban sem állunk sokkal jobban
Ha a magyar helyzetet összehasonlítjuk a mérvadónak tartott visegrádi országokéval, kiderül, hogy ezen a területen nagyjából "versenyképesek" vagyunk. Akárcsak 2014-ben, úgy a lgfrissebb adatok szerint is van nálunk rosszabb, mégpedig Szlovákia, hiszen a korábbi 18,2 százalékos arány 17,3-ra csökkent a tavalyi évre, vagyis a magyar ráta stabilan a második legrosszabb. Persze, ha egy kicsit nyugatra tekintünk, mérföldekkel le vagyunk maradva, hiszen Ausztriában a 15-29 éves fiatalok 10,5 százaléka nem tanul és nem dolgozik, igaz ez egy évvel korábban még 9,3 százalékot jelentett.
A legmagasabb arány változatlanul Törökországhoz köthető, 29,8 százalék, ami ráadásul nagyobb is a 2014-esnél, ami a fiatalok 28,4 százaléka élte tétlenül a napjait. A negatív dobogó másik két fokán ugyanaz az ország szerepel, igaz helycsere után: 26,9 százalékkal Olaszország (2014-ben 26,2 százalék volt az arány), és Görögország 24,7 százalékkal, ahol egyébként látványos csökkenés mutatkozott az előző évi 26,7 százalék után.
A legkevesebb fiatal Izlandon kallódik a legfrissebb adatok szerint, 6,2 százalék, előtte Hollandia áll 7,8 és Luxemburg 8,4 százalékkal. Érdekes fejlemény, hogy utóbbi kettő esetében látványos romlás mutatkozott, hiszen a holland ráta 7,6, a luxemburgi pedig 6,5 százalék volt még 2014-ben.
mfor.hu
