5p

A bértárgyalásokon jó kompromisszum született, mivel az első félévi 5,4 százalékos minimálbér-emelést a költségvetés magára vállalta a 11 kiemelt ágazatban, ahol éves szinten 2,7 százalékos emelést kell finanszírozniuk a munkaadóknak - jelentette ki az MTI-nek adott év végi interjúban Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.

A munkaadók abból indultak ki a 2013. évi bértárgyalásokon, hogy a gazdaság válságos időszaka tovább tart, javulás nem várható, ezért nem indokolt a minimálbér emelése, miután 2012-ben jelentős, 19 százalékos minimálbér, illetve a 15 százalékos garantált bérminimum emelés történt, amelyet részlegesen ellentételezett a költségvetés - rögzítette a munkaadói alapállást az MGYOSZ alelnöke. Mivel ennek a kompenzációnak nagyobb része 2013-ban már elmarad, a munkaadók által fizetendő minimálbér terhe automatikusan öt százalékkal emelkedik, miközben sok vállalkozásnak a bevétele jó esetben stagnálni fog, rosszabb esetben zsugorodik - tette hozzá.

Rolek Ferenc elismerte azt is, hogy a keveset kereső munkavállalók számára öt százalék körüli infláció mellett jelentős reálbér csökkenés következett volna be, ha a minimálbér nem változott volna. Azaz a vállalkozások sem vitatják, hogy dolgozóiknak is meg kell élniük, ezért egy kismértékű, 2,6 százalék körüli minimálbér emelés elfogadhatónak látszott.

Noha a tárgyalások során a munkaadók és a szakszervezetek álláspontja nem közeledett, a végeredmény mégis 5,4 százalékos minimálbér emelés, igaz az első félévben ezt, pontosabban a 10 milliárd forintos többlet terhet 11 ágazatban, 256 ezer dolgozónál a költségvetés magára vállalta. Ami azt jelenti a matematika nyelvére lefordítva, hogy a 11 ágazatban, éves szinten 2,7 százalékkal emelkedik a minimálbér - vont mérleget az MGYOSZ alelnöke. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 11 kiemelt ágazaton kívül több mint 365 ezer munkavállalónak éves szinten 5,4 százalékos minimálbér-emelést fizetnek a munkaadók, s ehhez a költségvetés nem járul hozzá.

"A végeredményt tekintve a bértárgyalásokon jó kompromisszum született, ami számunkra vállalható" - fogalmazott Rolek Ferenc, hozzátéve, hogy a 10 milliárd forintos költségvetési támogatás 2014-ben már elmarad, a 2014-es bértárgyalásokon "megjelenik majd" a 2,6-2,7 százalékos többletteher, nincs szó nulláról való indulásról, tehát a 2012. évi problémát a jövő terhére sikerült megoldani.

Az országos bérajánlásra vonatkozó kérdésre az MGYOSZ alelnöke azt felelte, hogy a kötelező minimálbérrel és szakmunkás bérminimummal szemben a bérajánlás csak orientációt jelent, illetve jelentett volna. Az MGYOSZ véleménye szerint a mai helyzetben, amikor a vállalkozások piaci helyzete olyannyira eltérő, szórt, hogy egy átlagos mérték semmiképpen sem képes betölteni rendeltetésszerű funkcióját.

Rolek Ferenc véleménye szerint a bértárgyalások új szervezeti formája, az Országos Érdekegyeztetési Tanács (OÉT) helyébe lépő Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) jól betölti funkcióját. Ezt azzal magyarázza az alelnök, hogy a nyilvánosság nélkül zajló tárgyalások jóval rövidebbek, hiszen a szereplők "nem a kameráknak beszélnek". A hetente ülésező VKF nem fél, vagy egész napig tartott, hanem egy-két óra alatt befejeződött - tette hozzá.

Ugyanakkor az alelnök kissé szkeptikusan fogadta azt a felvetést, hogy a kormány szerint az adórendszer lényegi átalakítása 2012-vel véget ért. "Nyugtával dicsérd a napot, így szól a közmondás, s ez azért is indokolt, mert az MGYOSZ már fél, egy évvel ezelőtt is erre számított..." - fogalmazott, majd hozzátette: "egy év múlva térjünk vissza a témára".

Miközben az MGYOSZ maximálisan egyetért a kormánnyal abban, hogy a három százalék alatti államháztartási hiányt tartani kell, s "érzékeljük, hogy ha a hiány várhatóan meghaladja ezt, akkor be kell avatkozni", de a bevétel növelése érdekében hozott adótörvény-változások kártékonyak lehetnek - magyarázta Rolek Ferenc. "Hirtelen ötletek pattannak ki valakiknek a fejéből, amelyeket komoly egyeztetés nélkül, pillanatok alatt végigfuttatnak, és az egyeztetés hiánya miatt szakmai bakik csúsznak, csúszhatnak be a folyamatba. Ennek véget kellene vetni. Ha már szükség van a többletadókra, ám legyenek, de arra lenne szükség, hogy a fontos adótörvények ne változzanak már ebben a kormányzati ciklusban, s azokkal hosszabb számolhassanak a vállalkozások" - fejtette ki az alelnök.

Ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy a VKF alapító okiratában benne van a gazdasági jogszabályokról való egyeztetés, márpedig az adótörvények ilyenek. Jelezte azt is, hogy a nemzetgazdasági tárca illetékes helyettes államtitkárával volt konzultáció a munkahelyvédelmi akciótervhez kapcsolódó kisadókról, ez az egyeztetés azonban elmaradt például a tranzakciós adóval, vagy a közműadóval kapcsolatban.

"Mivel a vállalkozások fizetik ezeket az új adókat, mi jobban tudjuk, hogy milyen gyakorlati problémák kerülhetnek elő, ezért kellene még a jogalkotás folyamatában egyeztetni" - tolmácsolta a gyáriparosok kérését a szervezet alelnöke.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!