A jegybank közleménye szerint a kormány bérplafonnal kapcsolatos MNB-t érintő intézkedései sértik a központi bank függetlenségét. Ezzel kapcsolatban az EB egyeztetéseket folytat a magyar kormánnyal egy esetleges kötelességszegési eljárás megalapozottságáról. Az MNB úgy látja, "a Magyar Köztársaság miniszterelnökének e jogvitával kapcsolatos, a Magyar Nemzeti Bankot és annak elnökét érintő politikai támadása veszélyezteti a magyar monetáris politika és a magyar gazdaságpolitika irányítóinak elvárt és kívánatosnak tartott együttműködését".
Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, emellett alapvető feladata a magyar pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása. Munkáját ennek szellemében, az intézmény valamennyi munkatársának legjobb szakmai meggyőződése szerint végzi. Politikai csatákban a független magyar jegybank nem vesz részt. Feladata a monetáris politika alakítása és ennek a közlemény szerint a jövőben is maradéktalanul meg fog felelni.
A gazdaságpolitika irányítása a Magyar Köztársaság kormányának a feladata; a gazdasági növekedés beindításához hiteles és hosszú távon fenntartható gazdaságpolitikára, a nemzetközi gazdasági környezetet és pénzügyi körülményeket figyelembe vevő gazdaságpolitikai intézkedésekre, a jegybank intézményi függetlenségének tiszteletben tartására, a magyar és nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való együttműködésre, a kölcsönös bizalom fenntartására és megőrzésére van szükség - fejti ki az MNB.
"A Magyar Nemzeti Bank vezetői fontosnak és szükségesnek tartják a magyar gazdaságpolitika irányítójával, a kormánnyal való együttműködést és - a politikai támadások ellenére - továbbra is ennek szellemében kívánnak működni" - fogalmazza meg a közlemény.
Az Európai Unió intézményei - így az Európai Központi Bank is - a tagállamok törvényalkotási folyamatát hivatalból figyelemmel kísérik. A Bizottság feladata, hogy - mint az Európai Unió működéséről szóló Szerződés "őre" - az uniós jogot a tagországokban érvényre juttassa. Az elmúlt napokban az Európai Bizottság több fórumon jelezte a magyar kormánynak, hogy az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvény sérti az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 130. cikkét. A bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel össze nem egyeztethető tagállami jogszabályalkotás miatti kötelességszegési eljárásokat saját mérlegelése alapján hivatalból, és nem panaszok alapján indítja meg - mutat rá az MNB.
Az EB általános gyakorlata az, hogy a kötelességszegési eljárás megindítására vonatkozó döntés meghozatala előtt tárgyalásokat folytat a tagállam illetékes szerveivel, amelynek során adatokat kér a jogsértés megállapíthatóságához. Az MNB ennek megfelelően megválaszolta az Európai Bizottság jogszabály módosítással kapcsolatos kérdéseit - közölte a jegybank.
A közlemény emlékeztet arra: az MNB július elején a jogszabály tervezetet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felkérésére véleményezte, s az NGM az uniós szabályoknak megfelelően kikérte az EKB véleményét is, ám a kormány egyikük véleményét sem vette figyelembe, aminek következtében olyan törvény született, amely sérti az uniós és a magyar jogot is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt tudatta, hogy az Európai Bizottság levélben további információkat kért a magyar hatóságoktól a közigazgatásban bevezetett bérplafonról, amely szeptember elsejével lépett hatályba, és többek között a Magyar Nemzeti Bank vezetőire is vonatkozik. Az NGM közleménye szerint a kormány álláspontja változatlan: kordában kell tartani a fizetéseket a közigazgatásban. "A magyar kormány a jegybanki vezetők fizetését befolyásoló intézkedésről előzetesen tájékoztatta az Európai Központi Bankot. A kormány álláspontja továbbra is az, hogy a jegybank elnökének fizetését havi kétmillió forintban korlátozó intézkedés a jegybanki függetlenséggel összeegyeztethető. A bérek korlátozását előíró törvény egységes elvek alapján a teljes közszférára vonatkozik" - tartalmazta a minisztérium közleménye.
MTI
