2012 első hónapjaiban érezhető volt, hogy romlanak a növekedési kilátások mind a külső, mind a belső piacon bekövetkezett változások miatt. Virág Barnabás, a jegybank szakembere szerint "szigorító költségvetési politikát, tovább szigorodó hitelkondíciókat és növekvő bizonytalanságot figyelhettünk meg". Infláció tekintetében a kormányzati adóintézkedések jelentősen megemelték az év első hónapjaiban az inflációs rátát, emellett az erős költségsokkok is ezt eredményezték.
Meglepődött a jegybank is
Az első negyedéves GDP a jegybank számára jelentős negatív meglepetést okozott - emelte ki Virág. A külső piacok esetében a jövőben továbbra is gyengélkedésre kell számítani, ami a legfőbb exportpartnerünk, Németország esetében is megfigyelhető már. Ez pedig a magyar gazdaság számára is szűkülő exportlehetőségeket jelent. "Annak a fordulatnak a jelei, amire márciusban vártunk, egyelőre nem mutatkoznak, így a korábban év közepére jelzett fellendülés kitolódik" - vázolta a szakember. A belföldi folyamatokat vizsgálva a második negyedévtől az autóipari beruházások felfutása kedvezően módosítja a GDP-t, ám a befutó adatok szerint ez egyelőre alig érzékelhető; várhatóan a második félévben lehet ez domináló tényező.
A foglalkoztatás javulása az idei év elején megállt, ugyanakkor az pozitív hír, hogy a kormányzati szándékokkal összhangban az aktivitási ráta tovább emelkedett; közel 100 ezerrel többen keresnek aktívan munkát, mint ahányan azt a válság előtti években tették - részletezte Virág Barnabás. Ugyanakkor a reáljövedelmek terén is csökkenést lehetett megfigyelni, mely a fogyasztások visszafogásában mutatkozik meg, így pedig a fogyasztói bizalom alacsony szinten stagnál.
A beruházási aktivitás rendkívül alacsony szinten van - emelte ki a szakember. A 16-17 százalék körüli beruházási ráta nemzetközi összehasonlításban is rendkívüli alacsony, hasonlóra csak strukturális gondokkal küzdő országokban figyelhető meg, mint például Görögország. Rossz hír, hogy az idei évben ez tovább csökkenhet, ami a gazdaság középtávú potenciális növekedését kedvezőtlenül érinti. Az aktuális becslések szerint szemben az egy évvel ezelőtti fokozatos növekedéssel a potenciális növekedésünk 0 és fél százalék közötti tartományba jósolható.
Termelési költségnövekedést eredményez a SzKT 2.0
A jövőben lassuló konjuktúrára, elhúzódó fordulatra kell számítani, az új gépipari kapacitások felfutása viszont javíthatja a GDP-t. Belső oldalról meghatározó lesz a tartósan szigorodó hitelkörnyezet, erősődő óvatosság, elhúzódó mérlegalkalmazkodás és a költségvetési hiánycsökkentő intézkedések befolyásolják majd a növekedésünket. Összességében a fentiek nyomán romló növekedési feltételekre és az adminisztrációs intézkedése nyomán gyorsuló inflációra kell számítani.
Az eddig megfigyelt szigorodó hitelkondíciók tartósan fennmaradhatnak, így gyenge hitelaktivitás jellemezheti a piacot. A gazdaság szereplői több hitelt fognak visszafizetni, mint amennyit felvesznek.
Új domináns információ a márciusi riport óta a Széll Kálmán Terv 2.0 volt, amivel a kormány a GDP 2 százalékát kitevő kiigazítást valósít meg - emelte ki Virág Barnabás - és döntően bevétel oldali intézkedéseket tartalmaz, melyek makrogazdasági kihatása kérdéses. Az intézkedések kisebbik része (megközelítőleg 15 százaléka) közvetlen lakossági árszintet növelő hatást eredményez, mint például a telefonadó, a tranzakciós adó egy része, a gyógyszerkassza megvágása. Az intézkedések kétharmada pedig a vállalatok termelési költségeinek növekedésére fog hatni, amivel kapcsolatban kérdés a költségnövekedés áthárítása. "A jelenlegi helyzetben arra számítunk, hogy a fogyasztói árakba való begyűrűzés nagyon lassú folyamat lehet. Ehhez alkalmazkodni a bérköltségek csökkentésével, a beruházások elhúzódásával tudnak a cégek, és az intézkedések eredménye természetesen alacsonyabb profitabilitás lehet" - részletezte a szakember.
A vállalati profitabilitás egészen 2014-ig csökkenhet, miközben a reál bérköltség visszafogott emelkedésére lehet számítani, a termelékenység növekedése pedig csak 2013 elejétől segíthet a profitabilitás helyzetén a jegybank szakembere szerint. Ezzel összhangban a munkaerőpiacon az aktivitási ráta további emelkedésére számítanak, ugyanakkor a foglalkoztatási kilátások nagyon visszafogottak maradnak, így pedig a munkanélküliségi ráta emelkedik. Az elemzők úgy látják, változatlanul a kormányzati közmunkaprogramok tompíthatják a munkanélküliség növekedését. Ami pedig a háztartásokat illeti, a közeljövőben is óvatos viselkedés várható, és magas megtakarítási hajlandóság jellemezheti a szektort.
Összefoglalva elmondható, hogy visszafogott belföldi kereslet jellemezheti a kilátásokat, miközben a nettó export érdemi növekedési hozzájárulást ad majd a GDP-hez. Az infláció tekintetében az adószűrt maginfláció a teljes előrejelzési horizonton a korábbinál alacsonyabb lehet és egy 2-2,5 százalékos sávban stagnálhat, a cél fölött az adminisztrációs intézkedések tartják majd az inflációt.
A tranzakciós adó kockázatai jelenleg a feltételektől függenek. Ha nem lesz felső korlát, akkor számos kockázattal kell számolni, így túl korai messzemenő következtetéseket levonni - válaszolta újságírói kérdésre Antal Judit. (Sajtótájékoztató ideje alatt nyújtott be a Költségvetési bizottság egy módosító javaslatot, miszerint a felső korlát ügyletenként 6000 forint lenne).Az igazi kockázat az, hogy ha még inkább a mélybe küldjük a hitelezést, csökkentjük a beruházást, az egész adósságpályát fenntartható szintre lökheti - tette hozzá Virág Barnabás.
Székely Sarolta
mfor.hu
