Az elemzés szerint, amelynek előzetes összefoglalójából a csütörtöki Financial Times idéz, az élelmiszerárak "magasabb síkra tolódtak át", és ennek oka a bioüzemanyag-ipar, valamint a fejlődő országok - például Kína - által támasztott, növekvő kereslet. A 2008-2017-re szóló előrejelzés szerint a nominális élelmiszerárak jelentősen meg fogják haladni a múltbeli szinteket, jóllehet süllyedni fognak a mostani árrekordokról.
A jelentés szerint 2017-ben a kukorica 15 százalékkal, az olajosmag 33 százalékkal, a búza 2 százalékkal, a rizs 1 százalékkal lesz drágább a 2005-2007-es átlaghoz mérve, inflációval kiigazítva. A tartós élelmiszerár-inflációt független londoni elemzők is jósolják. A Királyi Külügyi Intézet - londoni székhelye után közkeletű nevén Chatham House - által minap kiadott átfogó elemzés szerint jóllehet az árkiugrások nem ismeretlenek a mezőgazdaságban, a mostani helyzetet azonban szokatlanná teszi, hogy szinte az összes élelmiszer- és takarmányipari termékcsoport ára meredeken emelkedik, nem csak néhányé.
A tekintélyes londoni elemző központ szakértői szerint az áremelkedés fontos eleme - amely becsülhetően 30 százalékot ad a dráguláshoz - a bioüzemanyagok terjedése. Az Egyesült Államokban az etanolgyártás jelenleg a kukoricatermés 20 százalékát emészti fel, de 2016-ra az arány valószínűleg 32 százalékra emelkedik, állt a Chatham House előrejelzésében.
Az elemzés szerint a fő ellátási oldali gondok között van a lassú reakció is: az agrárágazat minden 10 százaléknyi áremelkedésre összességében alig 1-2 százaléknyi termelésnöveléssel reagál, a jelenlegihez hasonló heves ármozgások idején pedig még kevesebbel.
A rövidebb távú gondokat tetézi a termékpiaci spekuláció is, a befektetők ugyanis e piacokra menekülnek a dollár árfolyamzuhanása, valamint a részvény- és adósságpiacok gyengülése elől. A jelentés szerint azonban az összkép különösen fontos összetevője a gyors jövedelemnövekedés az olyan felzárkózó gazdaságokban, mint Kína és India; ez az elmúlt időszak élelmiszerár-emelkedésének hozzávetőleg a felét okozhatta. A Chatham House elemzése idézett egy világbanki becslést, amely szerint 2030-ig 50 százalékkal kellene növelni az élelmiszertermelést - ezen belül a hústermelést 85 százalékkal - a várható kereslet kielégítésére.
