Nincs igazi piaci verseny
A honi szabályozásból eredő hiányosságnak tudható be, hogy a bankok a legkevésbé sincsenek egyenlő erőpozícióban az ügyfelekkel. Ennek legjobb példája az általános szerződési feltételek köre és az egyoldalúan módosítható szerződés. Előbbit az esetek túlnyomó többségében nincs idő áttanulmányozni, az ügyfelek szinte kizárólag az ügyintézők szóbeli tájékoztatására hagyatkozhatnak. Lényegében egyetlen beleszólása lehet ezekbe az ügyekbe: aláírja vagy nem írja alá.
Erőfölényben vannak
Az egyoldalúan módosítható szerződések szabályozása is olyan helyzetet eredményez, amelyben a fogyasztók súlyos hátrányba kerülnek a bankokkal szemben. Elvileg utóbbiaknak azért kell lehetőséget biztosítani arra, hogy egyoldalúan módosítson a szerződéseken, hogy a kamatmarzsok változását és egyéb, a piacot befolyásoló körülményt követhesse.
A bizottság mindenképpen szűkebbre szabná az egyoldalúan módosítható passzusok körét. Emellett egy banki magatartási kódex, vagyis egységes önszabályozó rendszer bevezetését javasolja.
Verseny? Az nincs
Összességében mind a termékpalettát, mind a piaci szereplőket nézve Magyarországon az uniós átlagnak megfelelő a verseny. Ugyanakkor a részleteket tekintve kiderül, hogy számos ok miatt csak kivételes esetekben beszélhetünk valódi, erős versenyről a lakossági piacon.
Egyrészt a bankok csak késve és tompítva követik a pénzpiaci kamatmozgásokat a fogyasztási hitelek és a rövid lejáratú betétek esetében. Egyes piacokon kifejezetten gyenge a verseny, így például az imént említett rövid futamidejű betétek és fogyasztási hiteleknél. Tulajdonképpen a hosszú lejáratú betétek területe az egyetlen szegmens, ahol kifejezetten erős a verseny.
Ennek több oka is van. Egyrészt hazánkban jelentős piacszerkezeti torzulások figyelhetők meg. A legfontosabb szegmensekben, így a személyi kölcsönök, a folyószámla hitelek és a lakáshitelek esetében erős a koncentráció, sőt a lakáshiteleknél még nőtt is. Jelenleg ezeknél a termékeknél egy bankcsoport domináns jelenléte figyelhető meg, és hiányoznak azok a versenytársak, amelyek valódi kihívást jelentenének számára.
A piaci torzulás következménye az is - és itt a tanulmány nevén is nevezi a domináns bankot, az OTP-t -, hogy a bankok vezető-követő magatartást tanúsítanak. Vagyis a vezető pénzintézet lépését követik a többiek. Ez a domináns számára kiemelkedő jövedelmezőséget jelent, míg a többieknek elégséges forrást biztosít a költséges terjeszkedéshez.
F. Sz. E.
