Szerda reggel jelent meg a Maplecroft nevű elemzőcég legfrissebb felmérése arról, mely országok éreznék meg leginkább az európai válság rosszabbra fordulását. A cég szakemberei 169 országot vizsgáltak meg, melyek nem tagjai az eurózónának, szerintük egy mélyülő válságnak Nagy-Britannia lenne a legnagyobb vesztese, mivel kereskedelmük és bankrendszerük erősen kapcsolódik a valutaövezethez.
A kutatás szerint az eurózónán kívüli országok elsősorban az ipari termelés visszaesésén, a versenyképesség csökkenésén és a növekvő adósságon keresztül éreznék meg a devizaövezet krízisének rosszabbra fordulását. A Maplecroft felmérése szerint például egy nagy európai ország, például Spanyolország vagy Olaszország bedőlése egyrészt 7 százalékkal vetné vissza a brit kereskedelmet, másrészt pedig 95 milliárd fontos, a GDP 7 százalékának megfelelő veszteséget okozna a brit bankrendszernek.
A dokumentum kiemeli, hogy Nagy-Britannia kereskedelmének mintegy 50 százalékát bonyolítja az eurózóna tagállamaival, többek között ennek köszönheti, hogy első helyen végzett a felmérésben. Emellett az euróövezetből érkező külföldi tőke az ország GDP-jének 20 százalékát teszi ki, míg a brit bankrendszernek 380 milliárd fontos kitettsége van az eurózóna bankjaiban és állampapírjaiban, ami az éves brit nemzeti össztermék 27 százalékának felel meg.
Az elemzés készítői a 169-ből összesen 17 olyan országot azonosítottak, melyek esetében "extrém" kockázatot jelent az eurózóna válságának mélyülése. A britek mögött a rangsorban rögtön a közép-kelet-európai országok jönnek, második helyen Lengyelország, a harmadikon Magyarország, a negyediken pedig Csehország áll. Vagyis ha elfogadjuk a feltevést, akkor hazánk az egyik leginkább kitett ország a vizsgált 169 közül az európai válságnak.
Hazánkkal kapcsolatban részletes elemzést nem tettek közzé a Maplecroft szakemberei, a régióval kapcsolatban viszont kiemelik, hogy Lengyelország második helye ellenére szerintük jó irányba halad. Példaként említik a nyugdíjkorhatár 67 évre emelését, mely szerintük segít abban, hogy az ország kevésbé legyen kitéve az eurózóna krízisének.
A 17 extrém módon kitett állam között egyébként még skandináv és afrikai országok is vannak, utóbbi körben főleg a nyersanyagtermelő államok éreznék meg az eurózóna komolyabb válságát, mivel egy nagy vevő kiesésével vélhetően visszaesne a kereslet termékeik iránt. Mozambik esetében például az olaj és a bányászati termékek közel 60 százalékát az eurózóna szívja fel, míg Elefántcsontpart agrártermékeinek 30 százaléka áramlik a kontinensre, ez indokolja magas kitettségüket. Hasonló okok miatt a BRIC-országok ha nem is extrém, de magas kitettséggel rendelkeznek a rangsor szerint. Kína azonban már csak mérsékelt hatásokat érezne egy komolyabb európai összeomlásból - vélik az elemzők.
mfor.hu
