A lengyel gazdaságról összeállított éves jelentésében a nemzetközi hitelminősítő azt írta: egyéb tényezők mellett Lengyelország gazdaságának nagy mérete az egyik oka annak, hogy az ország teljesítménye az utóbbi tíz évben elmaradt a térségbeli átlagtól.
Ugyanakkor a lengyel gazdaság kevésbé nyitott jellege azt is jelenti, hogy a külső tényezők kisebb mértékben hatnak. Ezt mutatja, hogy a GDP-arányos lengyel folyómérleg-hiány éves átlagban, a 2003-2007 közötti időszakban 3,0 százalék volt, miközben Magyarországé 6,8 százalék, Szlovákiáé 5,2 százalék, a balti köztársaságoké és Bulgáriáé pedig egyaránt 13 százalék.
A Moody's szerint a jelenlegi globális helyzetben Lengyelország "eddigi gyengeségei erősséggé válhatnak". A lengyel gazdasági konvergencia-folyamat utolérheti a térség más országaiét: mialatt a többiek - például Magyarország és a baltiak - megtorpantak, a lengyel gazdaság az elmúlt egy évben erősebb teljesítményt mutatott. A GDP-növekedés robusztus ütemű volt, a foglalkoztatottság növekedett, ami számos, korábban külföldön szerencsét próbáló lengyel munkavállalót vonzott haza, áll a Moody's keddi elemzésében.
Ezt már más londoni elemzők is megállapították. Az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű vezető londoni kutatóintézet már a nyár elején közölte, hogy felmérése szerint a 2004-es EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkezett 800 ezer kelet-európai fele - nem utolsósorban a gyorsan romló brit gazdasági kilátások és a font jelentős gyengülése miatt - már hazament, és ezzel együtt meredeken csökken az újonnan érkezők száma.
A Nagy-Britanniában munkát vállaló kelet-európaiak kétharmada lengyel.
A Moody's keddi elemzése szerint a globális likviditási válság és a nyomában járó recesszió hatásait Lengyelország sem tudja kivédeni, ám az egyensúlytalanságok kisebb mérete és a nagyobb függés a belső kereslettől jó eséllyel enyhíteni fogja a legsúlyosabb következményeket, és az ország valószínűleg elkerüli a komolyabb visszaesést.
A hitelminősítő felidézi, hogy a lengyel kormányfő "kampányt indított" a 2011-es eurócsatlakozás érdekében. A Moody's szerint lehetséges Lengyelország csatlakozása az euróövezethez 2011-ben vagy 2012-ben, ám ez "politikailag és gazdaságilag egyaránt ambiciózus" terv, és az országnak 2009 elején be kell lépnie az ERM-II. árfolyamrendszerbe, hogy meglegyen az eurócsatlakozás előtt kötelező kétévi tagság.
Más nagy londoni házak nem tartják kizártnak, hogy jövőre Lengyelország és Magyarország is az ERM-II. tagja lesz.
A BNP Paribas bankcsoport nemrégiben azt valószínűsítette, hogy Lengyelország 2009 elején belép az átváltási mechanizmusba, és a lengyel példa "a magyarokat is arra sarkallhatja", hogy gyorsítsák az eurócsatlakozási folyamatot.
A BNP Paribas elemzői szerint a magyar hatóságok megvárják, amíg a forintárfolyam stabilizálódik. A ház ezt figyelembe véve azzal számol, hogy Magyarország 2009 második felében szintén belép az ERM-II. rendszerbe.
A Goldman Sachs alapeseti forgatókönyve is az, hogy Lengyelország és "valószínűleg" Magyarország jövőre belép az ERM-II.-be, és Lengyelország 2012-ben, Magyarország pedig 2013-ban bevezetheti az eurót.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői, akik a múlt hét elején Budapesten tettek tájékozódó látogatást, erről kiadott londoni összefoglalójukban azt írták: a magyar kormányzati makroelőrejelzések általánosságban "összeegyeztethetőnek tűnnek" a jövő évi magyar ERM-II.-belépéssel, és a 2012. január 1-jei euróövezeti csatlakozással. A JP Morgan megjegyezte ugyanakkor, hogy ezek a dátumok a cég elemzőinek budapesti találkozóin "nem hangzottak el egyértelműen".
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő több európai feltörekvő térségi elemzésében annak a véleményének adott hangot, hogy Szlovákia jövő évi felvétele után három év szünet következik az euróövezet bővítésében.
Citybeli elemzői körökben az eddigi konszenzus Magyarország 2014-es euróövezeti belépését valószínűsítette.
