A Bank of England (BoE) tavaly március óta tartja fél százalékon a kamatszintet. A bank irányadó kamata azonban már tavaly januárban mélységi rekordot döntött: az akkori csökkentéssel 1,50 százalék lett a kamatszint. Az 1694-ben alapított Bank of England alapkamata korábban soha nem süllyedt 2 százalék alá.
A brit jegybank - alapítása óta ugyancsak első ízben - tavaly tavasszal kvantitatív enyhítésbe - azaz gazdaságélénkítő célú likviditáspótlásba - is kezdett a példátlanul enyhe kamatpolitika kiegészítéseként. Ennek végleges kerete - többszöri bővítés után - 200 milliárd font (66 ezer milliárd forint) volt. A BoE pénzügypolitikai tanácsa azonban az idei februári kamatdöntő ülésen úgy döntött, hogy a gazdaságösztönző likviditási keretet egyelőre nem bővíti tovább, és e döntése mellett csütörtöki kamatértekezletén is kitartott.
A londoni elemzői közösségen belül ugyanakkor vannak olyan vélemények, hogy nagyon sokáig már a szélsőségesen enyhe kamatpolitika sem tartható, mivel a brit infláció hónapok óta jóval a kormány által előírt 2 százalékos tizenkét havi cél felett jár. A májusról rendelkezésre álló legutóbbi havi adat 3,4 százalékos éves inflációt jelzett, de áprilisban 3,7 százalék volt az ütem.
A BoE kilenctagú monetáris tanácsának egyik tagja az előző kamatdöntő ülésen már negyed százalékpontos kamatemelésre szavazott; igaz, a testületből akkor még senki nem követte a példát. Csaknem két éve ez volt az első kamatemelési javaslat a Bank of England pénzügypolitikai tanácsának valamely tagja részéről.
Más vélemények szerint azonban a kezdődő költségvetési megszorítások még tovább lassíthatják a brit gazdaság egyébként is lanyha kilábalását a rekordhosszúságú recesszióból, és ennek nyomán az infláció is várhatóan lefelé indul a következő hónapokban.
Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a csütörtöki kamatdöntő ülés után kiadott gyorselemzésében kiemelte, hogy a Bank of Englandnek a számára előírt árstabilitási politika alapján a középtávú inflációra kell összpontosítania, ami hozzávetőleg két évi távlatot jelent. Ez pontosan az az időtávlat, amelyen belül várhatóan a nemrég bejelentett költségvetési megszorító intézkedések legkeményebb hatásai jelentkezni kezdenek a gazdaságban és különösen a munkapiacon, ezért az idén és jövőre "nemigen lenne indokolt" egy jegybanki kamatemelés - írták csütörtökön a CEBR londoni elemzői.
A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció a gazdaság és a költségvetés állapotának átvizsgálása után, június végén soron kívüli költségvetést terjesztett be, amely radikális hiánycsökkentő programot tartalmaz. Ennek fő célkitűzése, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért brit államháztartási deficit a jelenlegi, 2010-2011-es pénzügyi évre várt 10,1 százalékról 2015-2016-ra alig 1,1 százalékra csökkenjen.
George Osborne pénzügyminiszter a "vészköltségvetést" ismertetve a londoni alsóházban kijelentette: az egyes szaktárcáknak kiadásaik átlagosan 25 százalékos visszafogására kell felkészülniük.
MTI/Menedzsment Fórum
