A Monetáris Tanács mai ülésén 900 milliárd forintban határozta meg az idei negyedik negyedévben a három hónapos betétben elhelyezhető banki likviditás mennyiségét, azaz az októberi, a novemberi és a decemberi tendereken elhelyezett banki betétek összmennyisége nem haladhatja meg ezt az értéket.
mfor.hu szerk: A Bloomberg konszenzusa 1500 milliárd forintos maximumra számított
A bankok jelenleg 1629 milliárd forintot tartanak a 3 hónapos betéti eszközben. A 900 milliárd forintos mennyiségi korlát minimum 200-400 milliárd forint kiszorítását jelenti az eszközből, figyelembe véve, hogy az év hátralevő részében a bankrendszer likviditása autonóm tényezők és a jegybanki programok hatására szűkülni fog.
Ilyen lett Donald Trump legújabb luxusszállodája
A kiszorított likviditás a bankközi és az állampapírpiacon a hozamok csökkentését okozza, amivel a három hónapos betéti eszköz mennyiségi korlátozása célzott, nem-konvencionális lépésként támogatja az MNB gazdaság- és hitelösztönzési, illetve önfinanszírozási programjait.
A 900 milliárd forintos mennyiségi korláton belül, a banki felkészülés támogatása és a transzparencia jegyében az MNB törekedni fog a tenderek közötti egyenletes elosztásra, de a megfelelő rugalmasság biztosítása érdekében fenntartja a jogot, hogy a likviditási folyamatok függvényében eltérjen attól. A tendereken alkalmazott, bankok közötti allokáció kétkörös lesz, első körben a mérlegfőösszeg alapján kerül meghatározásra a szétosztott mennyiség, majd a fennmaradt keretet a második körben kártyaleosztással allokálja az MNB. A mérlegfőösszegek alapján számolt egyedi banki limitek negyedévente felülvizsgálatra kerülnek.
A likviditási folyamatokkal kapcsolatos bizonytalanságok kezelésére az MNB likviditásnyújtó és likviditáslekötő finomhangoló eszközöket hoz létre, amelyek a tartós és érdemi likviditási sokkok kezelését szolgálják. A finomhangoló eszközökkel kapcsolatos operatív részletekről 2016. október folyamán dönt az MNB.
A három hónapos betét mennyiségi korlátozása által kiváltott banki alkalmazkodást az MNB folyamatosan figyelemmel kíséri, különös tekintettel a jegybanki betét-, illetve hiteleszközök igénybevételére, a bankközi hozamok alakulására (BUBOR), valamint az állampapír-piaci folyamatokra. A 2017. első negyedévi mennyiségi korlátról 2016 decemberében dönt az MNB.
Az eszközhöz való hozzáférés fokozatos korlátozásáról 2016. július 12-ei ülésén határozott a jegybank. Ennek első lépéseként 2016 augusztusától a korábbi heti egy tender helyett havi egy tenderen fogad be a jegybank betéteket a három hónapos eszközben. A tenderritkításra a bankok a jegybanki várakozásoknak megfelelően reagáltak, a hozamok mind a bankközi, mind pedig az állampapírpiacon érdemben csökkentek. A három hónapos betétben elhelyezhető banki likviditás mennyiségének korlátozása a tenderritkítással megkezdett folyamat következő lépésének tekinthető, amely ugyanakkor nagyobb mértékben és tartósan képes az érintett hozamok csökkentésének előidézésére, illetve elősegítheti a bankközi piac forgalmának további élénkülését is. A bankközi hozamok csökkenésének elengedhetetlen feltétele volt a BUBOR-piac fejlesztése, ami 2016 tavaszán az MNB kezdeményezésére indult el. A kötelező árjegyzési rendszer bevezetésével a bankok egymással szembeni limitjei jelentősen emelkedtek, érdemben nőtt a piac forgalma és javult a BUBOR információtartalma.
mfor.hu
