Az Európai Uniót már verjük
Az eurózóna országaiban az államadósság a második negyedév végére 90 százalékra emelkedett az első negyedéves 88,2 százalékról, míg az Európai Unió 27 tagállamában 83,5 százalékról 84,9 százalékra nőtt az eladósodottsági mutató - derül ki az Eurostat szerdán közölt adataiból. A legrosszabb helyzetben továbbra is a periférián lévő országok vannak, Görögország, Olaszország és Portugália úszik leginkább az adósságban.
Magyarországnak mostanra sikerült az EU-átlag alá szorítania államadósságát, az uniós statisztikai hivatal adatai szerint nálunk a GDP 78,3 százaléka volt az államadósság a második negyedév végén. Ez 1,3 százalékkal alacsonyabb az előző negyedév értékénél és minimális mértékben marad el az egy évvel korábban mért rátától. A 80 százalék alatti aránnyal hazánk az Unió középmezőnyébe tartozik, hiszen az említett görög-olasz-portugál hármas mellett a magyarnál magasabb az ír, a belga, a francia, a brit, a ciprusi és a német adósság is.
A fentiekből az látszik, hogy szinte kizárólag dél- és nyugat-európai államok vannak nálunk jobban eladósodva, a régióban csak az osztrák adósságráta közelíti a magyart, de még a "sógorok" adata is elmarad tőlünk. Irigyelhetjük viszont a csehek 43,6 százalékos, a szlovákok 50,1 százalékos vagy a románok 35,6 százalékos adósságát. Ezeknek az országoknak most lényegesen nagyobb a mozgásterük, hiszen a válság évei alatt tudnak átmenetileg adósságot növelni a gazdaság felpörgetése érdekében.
Az Eurostat adatai szerint a magyar államadósság legnagyobb részét, a GDP 58,2 százalékát továbbra is értékpapírok teszik ki, emellett van 20 százaléknyi hitelünk. Az arányok a régiós országokban is hasonlók.
Továbbra is az élen járunk
Már a korábbi adatok is azt mutatták, hogy kevés országnak sikerült csökkentenie adósságrátáját az utóbbi időszakban, most ez a tendencia folytatódott a második negyedévben is. Március végéhez képest csak a litvánok tudtak nagyobbat vágni adósságukon arányában, náluk 2,3 százalékkal csökkent a GDP-arányos mutató, mögöttük Magyarország és Lettország holtversenyben áll 1,3 százalékkal. Emellett 0,7 százalékkal esett vissza a román és 0,3 százalékkal a bolgár adósság, míg a britek minimális mértékben tudtak faragni.
Ha év/év alapon vizsgáljuk a változásokat, akkor kiemelkedik a 8,7 százalékos görög adósságcsökkenés, ami még az idei első negyedévben végrehajtott egyszeri adósságleírás eredménye, vagyis nem tekinthető tényleges, piaci csökkenésnek. Ettől eltekintve Lettország vezet 1,5 százalékos adósságcsökkentéssel, hazánk pedig a svédekkel holtversenyben a második a 0,1 százalékos csökkenésével.
A fenti adatokból az látszik, hogy jórészt a forint erősödése okozta a magyar államadósság visszaesését, hiszen ezen kívül nem történt érdemi adósságcsökkentés, hitelvisszafizetés a második negyedévben. Persze a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) folyamatosan törlesztettük a 2008-as hitelcsomagot, de mellette forintkötvényekből rendre a terv felett adtunk el. A forinterősödést támasztják alá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középárfolyamra vonatkozó adatai is, melyek szerint az euróval szemben a március végi 295 körüli szintről június végére 288,22-ig erősödött a magyar deviza. Egy évvel korábban viszont még csak 268-nál állt a jegyzés, vagyis a tavalyhoz mért adósságcsökkenés a devizaárfolyam miatt lett csak 0,1 százalékos, ettől eltekintve felvehettük volna a versenyt a lettek 1,5 százalékos csökkentésével.
Beke Károly
mfor.hu
