Tavaly év végére Magyarországon 700 ezer fő közelébe csökkent a munkaerő-kapacitás, vagyis azon személyek összessége, akik
- külföldön dolgoznak,
- közfoglalkoztatottak,
- munkanélküliek,
- illetve egyéb tartalékot képeznek, például alulfoglalkoztatottak, vagy a piachoz szorosan kötő inaktívak,
derül ki a Magyar Nemzeti Bank most publikált inflációs jelentéséből.
(Forrás: MNB)
Elméletileg ők jelentik azokat, akik megoldást jelenthetnének az egyes ágazatokban kialakult munkaerőhiányra, valamint a kormányzati cél, a teljes foglalkoztatás elérése érdekében bevethetők lehetnének. De csak elméletileg. A jegybank elemzése szerint nagy részük - egyelőre legalábbis - nem jelenik meg a piaci kereslet számára, illetve nem képes kielégíteni a vállalatok munkaerő-igényét minőségi és térbeli illeszkedési problémák miatt. Ezért a szakemberek úgy vélik, hogy a kapacitásnak mindössze 20 százaléka vonható be rövid távon a piaci alapú foglalkoztatásba.
Vagyis nagyjából 140 ezer magyar tudna viszonylag hamar elhelyezkedni, ami a 4,4 millió közeli foglalkoztatotti számhoz képest nem túl sok. Az alacsony szám hátterében az áll, hogy a kapacitáson belül magas az alacsonyvégzettésgűek aránya, így az ő elhelyezkedésüket aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel (pl. átképzés) és az oktatás fejlesztésével lenne lehetséges.
Míg rövid távon a korlátozottan kihasználható munkaerő-kapacitás gátolja a piac további látványos fejlődését, hosszabb (és rövidebb) távon a termelékenység okozhat problémákat.
Kapcsolódó anyagunk:
Kiábrándító ábra a leszakadásunkról: kevésbé hatékonyak a magyarok
Az MNB szakértői szerint az egy főre jutó munkatermelékenység 2010–2011-ben újra emelkedésnek indult, azóta azonban érdemben nem változott, jelenleg még mindig a válság előtti szint alatt tartózkodik. Ezzel szemben a többi visegrádi országban az egy főre jutó termelékenység az utóbbi években újból tartós növekedésnek indult, és jelenleg érdemben meghaladja a válság előtti szintjét.
(Forrás: MNB)
A termelékenység lassú javulása mögött több tényező húzódik meg a jegybank szerint:
- visszaestek a tőkeberuházások,
- nem megfelelő minőségű a humán tőke bővülése,
- alacsony az innovációs aktivitási ráta,
- lassulnak a reallokációs folyamatok.
Mindemellett a kormány intézkedései is felelőssé tehetők az elemzés alapján, hiszen a strukturális munkaerőpiaci reformok nagy arányban olyan személyeket vezetett vissza foglalkoztatásba, akik korábban nem, vagy csak alig kötődtek a munkaerőpiachoz. Ilyen intézkedés volt
- az időskori és a rokkantnyugdíjazási feltételek szigorítása,
- a munknélküli segélyek összegének és idejének csökkentése,
- a Munkahelyvédelmi Akcióterv bevezetése,
- a közfoglalkoztatás kibővítése,
- a rugalmas munkavégzési formák alkalmazásának könnyítése.
A kialakult helyzet, az érdemben nem javuló termelékenységünk pedig rövid és hosszabb távon is kockázatokat jelezhet az MNB szerint. Az, hogy csak lassan javul a termelékenységünk, a fajlagos munkaerőköltségek növekedését és ezzel az inflációs nyomás erősödését okozhatja, míg hosszabb távon a potenciális növekedés egyik legfontosabb tényezőjeként a gazdaság hosszabb távú felzárkózási pályáját is befolyásolhatja.
mfor.hu
