5p

A Monetáris Tanács 25 bázisponttal 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén. A piaci elemzők többsége arra számított, hogy a tanács nem változtat a jegybanki alapkamat szintjén, ami 2006.október 25. óta 8 százalék.

Nem vésték "kőbe" (mfor.hu montázs)

Az előzetes várakozásra rácáfolva csökkentette az MNB a jegybanki alapkamatot, hétfőn a Monetáris Tanács 25 bázispontos vágás mellett döntött. A keddtől 7,75 százalékra csökkentett jegybanki alapkamat hírére 247,20/30 forintra emelkedett az euró jegyzése a döntés előtti 246,80/90 forintról, számolt be az MTI.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt hónap adatai megerősítették, hogy az infláció túljutott a csúcsponton. Az inflációs alapfolyamatot megragadó rövidbázisú szezonálisan kiigazított maginfláció az árstabilitással összhangban álló 3 százalékos szintre csökkent. Ennek alapján mérséklődni látszik az a kockázat, hogy az inflációs várakozások magas szinten rögzülnek.

A kamatdöntést követően kiadott közleményében a Monetáris Tanács úgy vélte, az inflációs kilátásokat övező bizonytalanságok oldódása indokolja a csökkentést. Hozzáteszi azonban, hogy az inflációs folyamatokat övező bizonytalanság továbbra is óvatosságot indokol. Az irányadó kamat további csökkentése a kedvező befektetői kockázati megítélés fennmaradása esetén is csak akkor lesz lehetséges, ha az inflációs kockázatok tovább mérséklődnek - áll a közleményben.

Az áprilisi bérstatisztikák szerint a versenyszektor nominális béremelkedésének üteme emelkedik, az adatokat azonban torzítja a munkapiaci és adózási szabályok változásának hatása, illetve ebből következően a fehéredő gazdaság. A munkaerő-felmérésen alapuló statisztikák azt jelzik, hogy az eddig bekövetkezett béremelkedéshez a szolgáltató szektor a foglalkoztatottság csökkentésével alkalmazkodott. Ez azt vetítheti előre, hogy a fajlagos bérköltségek a korábban feltételezettnél kevésbé emelkednek, ami ugyancsak mérsékelheti az inflációs kockázatokat. Mindezeket visszaigazolja a piaci szolgáltatások árindexének eddigi alakulása - jegyzi meg a testület.

A piaci elemzők a korábbi hónapokban többször valószínűsítették a kamatcsökkentés, az év végéig pedig összességében száz bázispontos mérséklést vártak, a mai döntés meglepetésként hatott az elmúlt időszak makroadatainak fényében.

A bérkiáramlástól féltek

Az egy hónappal ezelőtti döntéskor éppen fordított volt a helyzet, akkor a vártnál kedvezőbb makroadatok miatt vártak többen kamatvágást, ám csalódniuk kellett. Hét tanácstag tartást javasolt, a hat csökkentéssel szemben, így májusban 8 százalék maradt a kamatszint. Az infláció a mostani magas szintről visszatér a középtávú célhoz, azonban a tervezettnél valamivel később: az év vége helyett a jövő év első negyedében - indokolta a korábbi döntést akkor Simor András jegybankelnök.

A bérnövekedés üteme sem adott okot akkor a bizakodásra. Az már a januári adatokon látszott, hogy a vártnál sokkal nagyobb mértékű lesz a bérnövekedés, és nem csak a versenyszférában, hanem az államigazgatásban is emelkedtek a bruttó keresetek (a versenyszférában januárban tíz százalék felett, az első negyedévben 9,5 százalékkal). A korábbi adatokból is látszott, a bérnövekedés üteme nem lassult, állt a májusi indoklásban.

Épp a bérkiáramlás miatt vélték most úgy az elemzők, hogy a jegybank nem nyúl a kamathoz. Közleményeiben a Monetáris Tanács az utóbbi hónapokban kiemelten foglalkozott az erős bérnövekedés jelentette inflációs kockázattal és májusi döntését a kamatcsökkentés ellen is részben azzal indokolta, hogy a márciusi báradatok nem voltak megnyugtatóak. Áprilisban viszont tovább gyorsult a bruttó bérnövekedés éves üteme a jegybank által különösen figyelt privát szektorban, a márciusi 11,6 százalákról 12,1 százalékra. Az MNB korábban jelezte ugyan, hogy a bérnövekedések egy nehezen meghatározható hányada a feketegazdaság fehéredéséből származik, de arra is figyelmeztetett, hogy a megemelkedett bérköltségek inflációnövelő áremelésekre is csábíthatják a magánszektor egyes cégeit.

A nemzetközi piacokra is figyelni kell

Az elemzők szerint a közeljövőben az inflációs adatoktól sem lehet jelentős pozitív változást várni. Úgy vélik, lelassul az éves infláció csökkenése és júniusban 8,4 százalékos rátát várnak a májusi 8,5 százalék után. Mindezek a tényezők az elemzők szerint nehézzé tennék az MNB számára, hogy hitelesen megindokoljon egy kamatcsökkentést.

Az elemzők és a pénzpiaci kereskedők azért is voltak a változatlan alapkamat melletti véleményen, mert az elmúlt hetekben felerősödött a forint árfolyamának ingadozása. Bár a forint a múlt héten újra erőre kapott, a nemzetközi piacokon fennmaradt a bizonytalanság, amelyet az okozott, hogy a befektetők kevésbé számítanak kamatcsökkentésre az Egyesült Államokban, míg más nagy jegybankok kamatemelési ciklusban járnak.

Voltak ugyanakkor olyanok is, akik előrevetítették a mai kamatcsökkentést. A jegybank hétfőn csökkenti az alapkamatot 25 bázisponttal - mondta Belyó Pál, az Ecostat igazgatója egy délelőtti sajtótájékoztatón, hangsúlyozva, hogy ez a saját és nem a kutatóintézet véleménye.

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!