Meglepő lenne, ha ezt be mernék vállalni Orbánék választás előtt


Első olvasatra úgy is értelmezhetnénk a Pintér Sándor válaszát, hogy a kormány idén nem tervezi a közfoglalkoztatási bérek emelését.

Könnyen félreértelmezhető választ sikerült adnia Pintér Sándor belügyminiszternek Szabó Szabolcs független parlamenti képviselő írásbeli válaszára. A politikus azt szerette volna megtudni, idén mennyivel emelkedik majd a közfoglalkoztatottak bére, Pintér válasza azonban sokkal inkább a terelésről szól, minthogy tartalmazna bármilyen érdemi információt.

A belügyminiszter miután felidézi, hogy tavaly a közfoglalkoztatási bér 5, a közfoglalkoztatotti garantált bér pedig 7 százalékkal emelkedett, megjegyzi a foglalkoztatási programokban érintettek csökkenő létszámát, végül azzal zárja válaszát:

"A közfoglalkoztatási bért és a közfoglalkoztatási garantált bért a 170/2011. (VIII.24.) Korm.rendelet szabályozza".

Vagyis 2017. januárjától kezdve az alapbér havi 81 530 forint/hó, míg a garantált közfoglalkoztatotti bér 106 555 forint.

A válasz nagyon könnyen félreértelmezhető és akár az is leszűrhető belőle, hogy a kormány idén nem tervezi a közmunkások bérének emelését. Már csak azért sem, mert a foglalkoztatáspolitikai célokkal összefüggésben fontos, hogy ez a bér alacsonyabb legyen a minimálbérnél. Így a munka világába visszatérő emberek számára a magasabb minimálbér a közfoglalkoztatási programokból való mielőbbi kilépésre ösztönöz. Csak a probléma az, hogy a gondolat mára idejétmúlttá vált. Ahol jobban pörög a közmunka, ott jellemzően az átlagosnál jóval kevesebb a munkalehetőség az elsődleges piacon, a kereslet és a kínálat nem fedi egymást, így a dolgozóknak gyakran nincs más lehetősége, mint a közmunka. Tehát a magasabb minimálbér csak akkor lehetne ösztönző hatású, ha egészséges munkaerőpiacról beszélhetnénk. Ez azonban nem állja meg a helyét minden magyar megyében.

Visszatérve Pintér könnyen tévútra vezető válaszára, véleményünk szerint a választások évében igen kevés esély van arra, hogy a kormány bevállalná a változatlan közmunkás bért. Ennek szerintünk több oka van.

1) 2018 a választások éve, szavazatvesztést kockáztatnak azzal, ha nem emelik a közfoglalkoztatottak bérét.

2) Változatlan közmunkás bérre nem igazán volt példa a korábbi években.

3) A költségvetés jó állapotban van, fiskálisan nem látni az emelés akadályát.

4) Tekintve, hogy először februárban kellene kifizetni az idei magasabb bért, a kormánynak még van pár hete, hogy döntést hozzon a kérdésben.

5) Már így is hatalmasra nőtt a különbség a közmunkás és a minimálbér között. Ha idén nem lenne emelés, akkor a minimálbéresek havonta 37 ezer forinttal (69 százalékkal) vinnének többet haza a közmunkásoknál. Igaz, feltételezhetően a kormány idén sem növelné a közmunkások bérét olyan mértékben, mint ahogy a kötelezően adandó legkisebb bér nőtt, tehát a differencia növekedése idén is folytatódna, csak lassabb ütemben.

6) Ahogy korábban is említettük: ma már a meglévő közmunkások zömét nem ösztönözni kell a programból való kilépésre, sokkal inkább a lehetőség hiányzik az elsődleges piacon történő elhelyezkedésükhoz. Szabolcsban és Borsodban például szinte nincs is más munkalehetőség, mint a közfoglalkoztatás, ezért a munkáért kapott bér nem átmeneti eszköz, hanem a megélhetést jelenti, éppen ezért szükséges az emelése. 

Székely Sarolta
mfor.hu


Olvasta már?



hirdetés
Sok-sok évig álom marad még Orbánék céljaSok-sok évig álom marad még Orbánék célja

Belátható időn belül maga a kormány sem látja elérhetőnek az 5 millió foglalkoztatottat.

.
hirdetés
elrejt
 
.