Az olajkitermelés nyereségéből származó összegeket sok nyersanyagfókuszú ország különböző csatornákon keresztül (elsősorban szuverén alapok, de más megoldások is voltak) részvények, kötvények és ingatlanok vásárlására fordította. az elmúlt években. Azonban az olajárak esésével ez a vételi forrás kiszáradt, sőt sok alapnak értékesítenie kell korábban vásárolt eszközeit. Ha valóban ez az (egyik) oka a piaci esésnek, akkor teljesen logikus, hogy először az árfolyamcsökkenés az amúgy is kevésbé likvid, és a szabályzók által még illikvidebbé tett vállalati kötvénypiacon mutatkozott meg, nagyban feltolva a kötvények hozamprémiumát, és ezzel párhuzamosan a banki hitelezési standardok szigorodását is elősegítve.
https://research.stlouisfed.org/fred2/series/BAMLH0A0HYM2
https://research.stlouisfed.org/fred2/series/BAMLC0A4CBBB
Ha ezt az elméletet elfogadjuk, akkor az teljesen egybevág a valósággal, hiszen az illikvid vállalati kötvénypiacon már kis mennyiségek eladása is nagy árfolyamesést generálhatott, míg a részvényeladásokat könnyebben felszívhatta az igen likvid piac - nem utolsósorban a rekordnagyságú saját részvény visszavásárlások révén (így is történt, 2015-ben a vállalati kötvénypiac már folyamatosan gyenge volt, de a részvények még tartották magukat).
Itt jön azonban a pozitív visszacsatolás: a kötvényeladások hatására megemelkedett finanszírozási költségek miatt nehezebbé és drágábbá vált minden vállalat számára a hitelfelvétel, és emiatt visszaesik a részvényvisszavásárlások üteme, azaz eltűnik a tőzsdéről is a vásárlóerő egy része, és innentől fogva a szuverén alapok részvényeladásai már itt is könnyebben generálnak esést. Ráadásul a részvény és kötvényárfolyamok esése miatt még drágábbá válik a finanszírozás, emiatt kevesebb a részvényvisszavásárlás, emiatt esnek a részvényárfolyamok, ami bizonytalanságot kelt, ami megemeli a kötvények kockázati prémiumát és így tovább.
Összességében tehát az olajárak esése könnyen lehet, hogy a szuverén alapokon keresztül anélkül is tőkepiaci eséseket okozhat, hogy annak lenne komolyabb reálgazdasági alapja. A fogyasztók számára rendkívül nagy megtakarítást jelent az olcsóbbá váló üzemanyag, és ez támogatást adhat a gazdasági növekedésnek, ami még a feltörekvő országok gazdasági mélyrepülése ellenére is fennmaradhat. Így kialakulhat az az együttállás (egyébként hasonlóan 1998 nyarához-őszéhez) amelyben a reálgazdaság szépen elpöfög, viszont a tőzsdéken akár nagy káosz is lehet...
