5p

A magyar klubokban játszó focisták egy része arcpirító összegekért rúgja a bőrt. A szemérmetlen fizetésekkel azonban nem csak annyi a gond, hogy a közfelháborodás felkeltésére alkalmasak.

Múlt héten hozta le az RTL Klub a Fókusz című műsorában a legjobban fizetett hazai focisták listáját, melyet azért érdemes fenntartásokkal kezelni. Az mindenesetre biztos, hogy ha havi 8 milliót nem is, de 7 számjegyű összegért rúgják a bőrt a topjátékosok idehaza. Ezzel azonban más probléma is akad, mint az, hogy a magyar NBI színvonalához és a hazai bérszínvonalhoz képest arcpirítóan túlfizetettek a játékosok, még ha külföldi kollégáikat még náluk is jobban megfizetik az ottani átlagbérekhez képest is.

A több milliós juttatások rávilágítanak, hogy nemcsak az átlaghoz mérten bődületesen nagy a fizetés, de a saját klubjuk költségvetéséhez képest is. Az erősen kritizálható hazai transzparencia, a kormánykötődések, valamint a szaksajtóban rendre előkerülő pletykák miatt még az is lehet, hogy ezekbe a kimagasló bérekbe az adófizetők is beszállnak.

Megdöbbentő módon az első osztályban szereplő klubok egy részénél a piaci alapú bevételek még arra sem elegendőek, hogy a focisták bérköltségét fedezzék belőlük. Vagyis szükség van elméletileg nem tervezhető, egyéb bevételekre. Ezek amellett, hogy önkormányzati, állami vagy egyéb (pl. TAO) támogatásokat tartalmaznak, ide tartoznak például a kártérítések is. Mivel ezek a papírforma szerint nem tervezhetők, a költségvetés bizonytalan lábát képezik. Ellenben a működésből eredő bevételekkel, vagyis azzal a pénzzel, ami jegyértékesítésből, szponzorációból, TV-s közvetítői díjakból, valamint kereskedelmi tevékenységből származik.

szerk.: az UEFA véleménye szerint, ha a bérköltség 70 százalék felett van, az veszteséggel fenyeget, éppen ezért is tekintik ezt az arányt igen fontos mutatónak. 

A Fókusz riportja alapján első körben három klubra fókuszálunk, a Videotonra, a Fradira és a Diósgyőrre. Közülük a legtöbb bevétel tavaly a Fradihoz érkezett, 2,178 milliárd forint, a Videotonhoz 2,044 milliárd, a Diósgyőrhöz pedig 625 millió forint folyt be. Ezzel szemben a Fradi és a Videoton 2,08-2,08 milliárdot fizet bérköltségként (járulékok nélkül), a Diósgyőr pedig 590,6 millió forintot. A kettő aránya mutatja meg legjobban, mire elég a működési, vagyis elméletileg tisztán piaci alapú bevétel.

A három klub közül a miskolciaknál a "legjobb" a helyzet, hiszen a bérköltség a bevételeknek "csak" a 94,5 százalékát viszi el. Vagyis a tavalyi számokból kiindulva marad közel 34 millió forint arra, hogy a bérjárulékokat, egyéb személyi juttatásokat, anyagjellegű és rendkívüli kiadásokat kifizessék. A Fradi esetében a bevétel 96 százalékát teszi ki a bérköltség, vagyis nominálisan 90 millió forintból kell minden mást fedezni.

szerk.: noha a felcsúti Puskás FC jelenleg a másodosztályban szerepel, kíváncsiságból mégis szerepeltettük az ábránkon. Egyrészt, a beszámoló adatai még az első osztályban szereplő időszakra vonatkoznak, másrészt pedig fokozott aktivitás jellemzi a klubot az átigazolási piacon, ahol rutinos, olykor nagynevű játékosokat is megszereznek. Jól látható, hogy a klub önmagában megfelelő módon gazdálkodik, hogy a bérek a bevételek 40 százalékát viszik el. Ehhez még hozzávehetjük a tulajdonos, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány milliárdos TAO-támogatottságát, ami bár nehezen nevezhető piaci alapú finanszírozásnak, a számok szintjén mindenképpen megnyugtató anyagi hátteret eredményez. 

Garancsi Videotonjánál viszont még ennél is sokkal rosszabb a helyzet, hiszen egyszerűen nincs annyi bevétele, mint amennyit fizetésekre költ. A bérköltség a befolyt összeg 102,1 százaléka. Itt lép képbe az egyéb bevétel, mely tavaly döntő részben közpénzből jött össze: 120 millió önkormányzati és 112 millió TAO kiegészítő támogatás volt. Mivel még ez is kevés, nincs miért meglepődni azon, hogy tetemes veszteséget kell finanszíroznia a tulajdonosnak. 2015-ben például 1,3 milliárd forintot tolt a klubba a veszteségek finanszírozására.

Az NBI berkein belül azonban nem a Videoton az egyedüli, ahol nem elég a bevétel még a fizetésekre sem. A Tállai András NAV-elnökhöz köthető Mezőkövesd Zsóry bérköltsége 1 százalékkal több a bevételeinél, ugyanez igaz a Paksi FC-re, a legrosszabb helyzetben pedig a kormányközeliséggel nem vádolható Újpest van (A tulajdonos Roderick Duchatelet belga üzletember). A lila-fehéreknél 29 százalékkal több a bér, mint a bevétel: 727 milliót fizettek bérekre 2015-ben, amivel szemben 565 millió forint folyt be a kasszába. Szerencsére érkezett 688 millió egyéb bevétel is, ami némileg segített a klubon, a veszteségek ellensúlyozására pedig még 1,3 milliárdos tulajdonosi pótbefizetésre volt szükség itt is. A fő probléma azonban ezzel nincs megoldva.

A nagy kérdés itt az ugyanis, hogy mennyire versenyképes és mennyire fenntartható az a modell, mely a tulajdonosok jóindulatára, pénztárcájára és olyan nem tervezhető bevételekre épít, mint például az önkormányzati vagy TAO-s támogatások? Ez legfeljebb csak addig működhet, ameddig a megfelelő személyek a megfelelő környezetben tudnak mozogni.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!