A bért sem fedezik a bevételek az NBI harmadánál


Székely SaroltaSzékely Sarolta
újságíró

A magyar klubokban játszó focisták egy része arcpirító összegekért rúgja a bőrt. A szemérmetlen fizetésekkel azonban nem csak annyi a gond, hogy a közfelháborodás felkeltésére alkalmasak.

Múlt héten hozta le az RTL Klub a Fókusz című műsorában a legjobban fizetett hazai focisták listáját, melyet azért érdemes fenntartásokkal kezelni. Az mindenesetre biztos, hogy ha havi 8 milliót nem is, de 7 számjegyű összegért rúgják a bőrt a topjátékosok idehaza. Ezzel azonban más probléma is akad, mint az, hogy a magyar NBI színvonalához és a hazai bérszínvonalhoz képest arcpirítóan túlfizetettek a játékosok, még ha külföldi kollégáikat még náluk is jobban megfizetik az ottani átlagbérekhez képest is.

A több milliós juttatások rávilágítanak, hogy nemcsak az átlaghoz mérten bődületesen nagy a fizetés, de a saját klubjuk költségvetéséhez képest is. Az erősen kritizálható hazai transzparencia, a kormánykötődések, valamint a szaksajtóban rendre előkerülő pletykák miatt még az is lehet, hogy ezekbe a kimagasló bérekbe az adófizetők is beszállnak.

Megdöbbentő módon az első osztályban szereplő klubok egy részénél a piaci alapú bevételek még arra sem elegendőek, hogy a focisták bérköltségét fedezzék belőlük. Vagyis szükség van elméletileg nem tervezhető, egyéb bevételekre. Ezek amellett, hogy önkormányzati, állami vagy egyéb (pl. TAO) támogatásokat tartalmaznak, ide tartoznak például a kártérítések is. Mivel ezek a papírforma szerint nem tervezhetők, a költségvetés bizonytalan lábát képezik. Ellenben a működésből eredő bevételekkel, vagyis azzal a pénzzel, ami jegyértékesítésből, szponzorációból, TV-s közvetítői díjakból, valamint kereskedelmi tevékenységből származik.

szerk.: az UEFA véleménye szerint, ha a bérköltség 70 százalék felett van, az veszteséggel fenyeget, éppen ezért is tekintik ezt az arányt igen fontos mutatónak. 

A Fókusz riportja alapján első körben három klubra fókuszálunk, a Videotonra, a Fradira és a Diósgyőrre. Közülük a legtöbb bevétel tavaly a Fradihoz érkezett, 2,178 milliárd forint, a Videotonhoz 2,044 milliárd, a Diósgyőrhöz pedig 625 millió forint folyt be. Ezzel szemben a Fradi és a Videoton 2,08-2,08 milliárdot fizet bérköltségként (járulékok nélkül), a Diósgyőr pedig 590,6 millió forintot. A kettő aránya mutatja meg legjobban, mire elég a működési, vagyis elméletileg tisztán piaci alapú bevétel.

A három klub közül a miskolciaknál a "legjobb" a helyzet, hiszen a bérköltség a bevételeknek "csak" a 94,5 százalékát viszi el. Vagyis a tavalyi számokból kiindulva marad közel 34 millió forint arra, hogy a bérjárulékokat, egyéb személyi juttatásokat, anyagjellegű és rendkívüli kiadásokat kifizessék. A Fradi esetében a bevétel 96 százalékát teszi ki a bérköltség, vagyis nominálisan 90 millió forintból kell minden mást fedezni.

szerk.: noha a felcsúti Puskás FC jelenleg a másodosztályban szerepel, kíváncsiságból mégis szerepeltettük az ábránkon. Egyrészt, a beszámoló adatai még az első osztályban szereplő időszakra vonatkoznak, másrészt pedig fokozott aktivitás jellemzi a klubot az átigazolási piacon, ahol rutinos, olykor nagynevű játékosokat is megszereznek. Jól látható, hogy a klub önmagában megfelelő módon gazdálkodik, hogy a bérek a bevételek 40 százalékát viszik el. Ehhez még hozzávehetjük a tulajdonos, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány milliárdos TAO-támogatottságát, ami bár nehezen nevezhető piaci alapú finanszírozásnak, a számok szintjén mindenképpen megnyugtató anyagi hátteret eredményez. 

Garancsi Videotonjánál viszont még ennél is sokkal rosszabb a helyzet, hiszen egyszerűen nincs annyi bevétele, mint amennyit fizetésekre költ. A bérköltség a befolyt összeg 102,1 százaléka. Itt lép képbe az egyéb bevétel, mely tavaly döntő részben közpénzből jött össze: 120 millió önkormányzati és 112 millió TAO kiegészítő támogatás volt. Mivel még ez is kevés, nincs miért meglepődni azon, hogy tetemes veszteséget kell finanszíroznia a tulajdonosnak. 2015-ben például 1,3 milliárd forintot tolt a klubba a veszteségek finanszírozására.

Az NBI berkein belül azonban nem a Videoton az egyedüli, ahol nem elég a bevétel még a fizetésekre sem. A Tállai András NAV-elnökhöz köthető Mezőkövesd Zsóry bérköltsége 1 százalékkal több a bevételeinél, ugyanez igaz a Paksi FC-re, a legrosszabb helyzetben pedig a kormányközeliséggel nem vádolható Újpest van (A tulajdonos Roderick Duchatelet belga üzletember). A lila-fehéreknél 29 százalékkal több a bér, mint a bevétel: 727 milliót fizettek bérekre 2015-ben, amivel szemben 565 millió forint folyt be a kasszába. Szerencsére érkezett 688 millió egyéb bevétel is, ami némileg segített a klubon, a veszteségek ellensúlyozására pedig még 1,3 milliárdos tulajdonosi pótbefizetésre volt szükség itt is. A fő probléma azonban ezzel nincs megoldva.

A nagy kérdés itt az ugyanis, hogy mennyire versenyképes és mennyire fenntartható az a modell, mely a tulajdonosok jóindulatára, pénztárcájára és olyan nem tervezhető bevételekre épít, mint például az önkormányzati vagy TAO-s támogatások? Ez legfeljebb csak addig működhet, ameddig a megfelelő személyek a megfelelő környezetben tudnak mozogni.

Székely Sarolta
mfor.hu


Olvasta már?



Tudja?

Vizes-vb költségszámláló*


* a közbeszerzési hirdetmények alapján ennyit már biztosan elköltöttünk a 25 milliárdosra tervezett rendezvényre

.
hirdetés
Sokkal jobb orvosi ellátást kaphatnának a magyar munkavállalók
Mitől emelkedhetnek a KGFB-díjak

A kgfb esetén az autósok többségében elégedettek a biztosítók szolgáltatásaival. Most azonban felmerült a módosítási igénye, ami gondot okozhat.

.
hirdetés
elrejt
 
.