Mi lesz a gyessel a több biztosítós rendszerben?

2007. április 12. 06:51

Egy vagy több biztosítós rendszer váltsa az egyre működésképtelenebb egészségbiztosítást? Ősszel valószínűleg eldől a kérdés, arról azonban egyelőre semmit sem hallani, mit fognak csinálni a biztosítók, ha a többszereplős verzió nyer. Mindenért a magántársaságok felelnének? Ez azt jelentené, hogy a pénzbeni ellátásokat is utóbbiak koordinálnák, vagyis fizetnék a gyest, a gyedet vagy a táppénzt. Mfor.hu háttér.

A gyest is a biztosítók fizetik majd?

Az Egészségbiztosítási Alap két nagy részből tevődik össze. Az egyik az úgynevezett természetbeni ellátások halmaza, a másik pedig a pénzbenieké. Előbbiek körébe tartozik a kórházi és a gyógyszerellátás, utóbbiak körébe pedig a járadékok, juttatások, így a gyes, a gyed, a táppénz és pillanatnyilag még a rokkantnyugdíj.

Kérdés, miért is fog felelni a liberálisok által emlegetett hat-nyolc magánbiztosító (a biztosítók többsége nem foglalkozik egészségügyi problémákkal, vagyis ezek szóba sem jöhetnének)? Kizárólag a természetbeni ellátásokért, vagy esetleg a biztosítók koordinálják majd a pénzbeni juttatások kifizetését is? Akármelyik verzió is valósuljon meg, egyiket sem lehet majd könnyen átvinni a törvényhozáson.

Óriási többletköltség

Ha a biztosítók nem felelnek majd a pénzbeni ellátásokért, csak a betegellátással foglalkoznak, akkor ez azt jelenti, hogy hatalmas aparátussal fog működni a rendszer. Az OEP ugyanis - ha nem is teljes, de jelentős létszámmal - fenn fog maradni mint állami intézmény és koordinálni fogja a pénzbeni ellátások rendszerét. Mivel pénzbeni ellátásra csak azok jogosultak, akik biztosítottak - gyest csak az a szülő kaphat, akinek volt munkahelye és fizették utána a járulékokat -, a biztosítotti jogviszonyt mindenképpen ellenőrizni kell.

Ezzel beigazolódik az az aggodalom, amely szerint a több biztosítós rendszer nagyon drága, hiszen a modell adminisztrációs háttere óriási lenne - az egyes biztosítók által fenntartott és működtetett adatbázisok mellett az OEP adatbázisa is megmaradna. Tehát nemhogy egyszerűsítésről nem beszélhetünk, de még átláthatatlanabbá válna az Egészségbiztosítási Alap működése.

Nem a gördülékeny fizetésről híresek

Abban az esetben sem lenne sokkal jobb a helyzet, ha az OEP egyszerűen megszűnne (azaz több év alatt átalakulna). Ebben az esetben ugyanis a biztosítók feladata lenne, hogy a pénzbeni ellátásokat is koordinálják. Abból kiindulva, hogy a biztosítók esetenként finoman szólva nyögve nyelősen fizetnek az ügyfeleknek, biztosan komoly visszatetszést váltana ki, ha a gyes, táppénz folyósítását is rájuk bíznák.

Ugyanakkor a magánnyugdíjpénztárak is hasonló elven működnek: profitorientált vállalatok fizetik a nyugdíjat. A probléma, hogy míg a magán-nyugdíjpénztári rendszert apránként (úgy ötven-hatvan évre lebontva) vezetik be a kezdetektől a kiteljesedésig, addig az egészségbiztosítás rendszerét rohamtempóban alakítaná át a kormány.

Ez az egybiztosítós rendszernél jelentené a legkisebb átalakítást. Lényegében csak azért kell megvárni vele 2008-at, mert a költségvetési alapokat már nem lehet az idén átalakítani. Az új rendszert a következő év büdzséjével összefüggésben kell kialakítani.

A több, főleg a versengő biztosítók rendszerének bevezetése sokkal hosszabb ideig tart. Ehelyett a mostani elképzelések arról szólnak, hogy a nyáron benyújtott javaslatot ősszel el is fogadhatja az Országgyűlés, így jövőre át is alakulhat a szisztéma.

Kormányzati nyilatkozatok szerint a sietségre azért van szükség, mert ha jövőre indul az új rendszer, a kezdeti hibákat, problémákat és gondokat az emberek elfelejtik 2010-re, a parlamenti választások évére.