Hol fialtassuk pénzünket?

Hogy járunk a legjobban? (mfor.hu)

Mibe fektessünk? És főleg mikor? Ezt a kérdést járta körül Szalay-Berzeviczy Attila a BÉT elnöke, Duronelly Péter, befektetési vezető, a Budapest Alapkezelő Zrt-től, és Charles Taylor a Cushman and Wakefield magyarországi ügyvezetője. Mindhárman elsősorban a saját szakterületük mellett tették le a voksukat, de az árupiac is kiemelt helyen szerepelt.

Szalay-Berzeviczy Attila egy évvel ezelőtt az árupiacon fektette volna be a megtakarított pénzét, mert úgy véli, amíg nincs az olajnak alternatívája, és amíg nem tudjuk az energiát tárolni, addig ennek az árunak kiemelt szerepe van. Ehhez jött az arany, mint B-terv, a hitelpiaci válság következményében. Ha viszont most kéne eldöntenie, hogy mibe fektessen, minden bizonnyal részvényt venne a Budapesti Értéktőzsdén, mondván, most annyira lent vannak az árak, hogy ennél már csak jobb lehet. Szalay-Berzeviczy Attila szerint a kormány olyan lépéseket tesz, melyek a hosszú távú fejlődést biztosíthatják, nincs igazi nagy válság, mint 1929-ben, így bízik a tőzsde helyreállásában. 

Ami nem szerencsés országunkban az a tőkepiachoz való hozzáállás. Míg az angolszász kultúrában stratégiai szerepe van a tőkepiacnak, addig Magyarországon ez szinte marginális. Az igazi nagy cégek a tőzsdén vannak mindenhol, itthon is lenne még hely a mostaninál több vállalat számára is. Ez a szemléletmód-váltás még várat magára, ebben segíthet az új tulajdonosi program.

Charles Taylor prezentációja értelmében az ingatlanhozamok egyre csökkentek az évek során. Legjobban 2000-ben érte meg ingatlanba fektetni, akkor 10-14 százalék között mozogtak a hozamok, míg ez a szám 2007 végén a kereskedelmi és irodaingatlanok esetében 5-6 százalék között volt, az ipari ingatlanok hozama még akkor is több, közel 7 százalék volt átlagosan. A Cushman and Wakefield igazgatója szerint az ingatlan a legkényelmesebb befektetés, magas és fix hozammal.

Dunorelly Péter, Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési vezetőjének válasza a "hova fektetné pénzét" kérdésre az élelmiszerpiac volt. Úgy véli, manapság magasan az árupiac teljesít a legjobban, azon belül is az élelmiszer, nyersanyagok, energia, de véleménye szerint az ipari fémek ára is emelkedni fog, így érdemes arra is költeni.

2006 augusztusában, a kamatadó hírbekerülésekor nagyon sokan fektettek ingatlanalapokba, most leginkább az állóvíz jellemzi ezt a területet. A biztonság, vagy magas hozam kérdésben, az ingatlanalapok igen jól teljesítenek, véli a szakember. Az ingatlanalapok közt a fejlesztésekre nagyobb hangsúlyt helyező alapok ígérnek magasabb hozamokat. Ezeket jelenleg inkább csak az intézményi befektetők veszik igénybe. A világpiaci válság a hazai ingatlanpiacot nem igen érintette.

Recessziós félelem után jön az inflációs félelem 

Dunorelly Péter elmondta, a világgazdaság az elmúlt öt évben fejlődött a legmagasabb mértékben a legkisebb infláció mellett. Most egy lassabb gazdasági növekedés elé nézünk, a recessziótól nem kell tartani, de az infláció emelkedni fog. Kérdés, hogy hogyan jelenik ez meg a befektetni vágyók fejében. Milyen irányba viszik a fogyasztók gondolkozását a recessziós vagy inflációs félelmek. Jelenleg előbbi dominál. Sokan félnek a tőzsdétől, kötvényektől az esés idején, sokan viszont felfedezik az ebben rejlő lehetőséget.

A BÉT elnöke szerint a recessziós félelem erősebb, mint az inflációs félelem, a BÉT nem fog se jobban, se rosszabbul teljesíteni, mint a világ többi tőzsdéje, ha Magyarország kihasználja a saját gazdasági fejlődési lehetőségeit, és például, ha az állami szektor nem húzza vissza a magánszektort.

Több területen is célszerű lenne az alapvető magyar mentalitáson változtatni. Ilyen például az előbb is említett tőkepiaci orientáltság, vagy éppen a nyugdíj-előtakarékosság, ami még mindig marginálisan jelenik meg a magyarok gondolkodásában.

Az ingatlanpiacon pedig nagyobb szerepet kellene szánni a professzionális ingatlankezelőknek, így hatékonyabb lehetne az energiafelhasználás, és az épületek is jobb állapotban lehetnének.