A július 1-jével változó kgfb meghatározza többek között a súlyos személyi sérülés fogalmát. Az számít ennek, ha a balesetben megsérült személy legalább 25 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodást szenved, vagy hat hónapos gyógytartammal járó egészségromlással jár a sérülése.
Az ismeretlen károkozó által okozott károkat továbbra is a Kártalanítási Számla rendezi, de ez a kártalanítás a jövőben sem terjed ki ismeretlen járművel a károsult gépjárműben okozott károkra. A módosított rendelet azonban most tesz egy kivételt: ha az ismeretlen gépjárművel okozott kár halállal vagy súlyos személyi sérüléssel végződik, akkor a Kártalanítási Számla kezelője a károsult járműben keletkezett károkat is megtéríti.
Változik a biztosító - forintban meghatározott - egy balesetre jutó helytállási kötelezettsége is, de csak a személyi sérülések miatti károk esetén. Ez jelenleg 1,25 milliárd forint, a jövő év első napjától viszont 1,5 milliárd forint lesz.
Lényeges változást hoz az az előírás is, hogy a biztosítónak a kárigény benyújtásától számított három hónapon belül megindokolt kártérítési javaslatot kell tennie a károsult részére. Van azonban két megszorítás: a felelősségnek egyértelműnek, a kárnak pedig forintosíthatónak kell lennie. Ha a felelősség vitás, illetve a teljes kárösszeg még nem állapítható meg, akkor az egyes kárigényekre indoklással ellátott választ kell adnia a biztosítónak, szintén a bejelentést követő három hónapon belül.
A jövőben a kárelőzményi (bónusz-malusz) igazolásokat az új biztosító kéri meg - harminc napon belül - a korábbi biztosítótól. A szintén július 1-én hatályba lépő biztosítási törvény módosítás az igazolás kiadására - a kérelem beérkezésétől számítva - 15 napot ad a régi biztosítónak. Amennyiben az ügyfél ehhez nem adja meg a korábbi biztosító nevét és a kötvény számát, akkor automatikusan a legrosszabb - malusz 4-es - besorolásba kerül.
