Az MNB honlapján szerdán közzétett jegyzőkönyv szerint a kamat szinten tartása mellett voksolt Bihari Péter, Csáki Csaba, Karvalits Ferenc, Király Júlia, Neményi Judit és Simor András, míg csökkentését Bánfi Tamás javasolta.
A monetáris tanács tagjainak többsége szerint az inflációs kilátások nem változtak az elmúlt hónapban, így a kamatpolitikának továbbra is kiváró stratégiát érdemes követnie. A kivárás mellett szól az is, hogy a kormány egyelőre nem hozta nyilvánosságra a költségvetési hiánycélok elérését szolgáló gazdaságpolitikai terveit.
A monetáris tanács megítélése szerint a költségvetési elkötelezettség a jövő évi 3 százalékos költségvetési hiánycél mellett megállította Magyarország kockázati megítélésének relatív romlását. Többen arra figyelmeztettek ugyanakkor, hogy egyelőre nem ismertek a kötelezettségvállalást alátámasztó konkrét intézkedések. A fiskális egyensúly a fenntarthatóság irányába tett gazdaságpolitikai lépést jelent, ugyanakkor az egyensúlyjavító lépések szerkezete is befolyásolja a monetáris politika mozgásterét.
Az infláció a tartósan gyenge kereslet miatt a monetáris politika számára releváns időhorizonton megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt, - amíg ellenkező irányba mutató adatok nem érkeznek be - ez is a kiváró kamatpolitikai stratégia mellett szól - érveltek a monetáris tanács tagjai a jegyzőkönyv tanúsága szerint.
A tagok egyetértettek abban, hogy idén megkezdődött a magyar gazdaság kilábalása a recesszióból, de annak üteme a belső keresleti tényezők miatt a korábban vártnál lassabb lehet. A háztartások eladósodottsága kedvezőtlenül alakul, a törlesztő-részletekkel összefüggő kényszermegtakarításokon túl a háztartások hitelvállalási hajlandósága is mérséklődhetett, ezért a háztartások finanszírozási képessége várhatóan tartósan emelkedni fog. Ezt a folyamatot tovább erősítheti a bankrendszer visszafogott hitelezési aktivitása is.
Egyes tanácstagok kiemelték, hogy a kényszer- és óvatossági megtakarítások növekedése a fogyasztást hosszú távon is fékezheti, ezzel is hozzájárul az infláció további lassulásához. Mások ezzel összefüggésben a fogyasztás importtartalmának csökkenésére hívták fel a figyelmet, ami az árfolyam leértékelődésekből fakadó áremelkedési nyomást is visszafoghatja.
A tanács több tagja is a kedvező fejlemények közé sorolta a bérinfláció lassulását, s ha ez tartós marad, kedvezően hathat az inflációs várakozásokra, és így a hosszú távú monetáris politikai kilátásokra is.
Az inflációs folyamatokat áttekintve a tanács egyes tagjai kiemelték, hogy az iparcikkek árváltozása a vártnál kedvezőbb volt, ami a forint gyengülésének korábban tapasztaltnál lassabb vagy gyengébb átgyűrűzésére utal. Többen is úgy találták, hogy a forint árfolyamának az inflációs folyamatokra gyakorolt hatása az elmúlt időszakban megváltozhatott. Az árfolyamgyengülés ugyanis nem csak inflációnövelő hatást fejt ki az importárakon keresztül, hanem mérsékli a fogyasztásra fordítható jövedelmet és a tőkeköltség növekedésén keresztül a beruházásokat is visszafogja, s ezzel keresleti oldalról korlátozza az áremelkedést.
MTI/mfor.hu
