15 százalékos, a jelenlegi infláció nélküli gazdaságban drasztikusnak mondható minimálbér növekedés lesz jövőre a kormány és az érdekképviseletek keddi megállapodása alapján. A garantált bérminimum esetében pedig még ennél is magasabb, 25 százalékos emelést "vitt át" a kormány.
A drasztikus béremelést ugyan az állam a szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos mérséklésével, valamint a 9 százalékos társasági adó bevezetésével próbálja kompenzálni, de számos szervezet szerint a változások komoly érvágást fognak jelenteni nagyon sok cég számára.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára szerint a "túlhúzott" minimálbér és a kevés kompenzáció miatt számos vállalkozás fog becsődölni, és erősödni fog a feketegazdaság. Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke attól tart, hogy a vállalkozók nehézségei miatt ellátások szűnhetnek meg kistelepüléseken. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség közleménye pedig - igaz még hétfőn, a megállapodás előtt - arra mutatott rá, hogy a kisvállalatok nem fogják tudni kigazdálkodni a drasztikus béremelés költségeit.
Hogy miért nem, arra szerdai cikkünkben már rávilágítottunk, de röviden összefoglalva az látszik, hogy a bérköltségek átlagban 10-20 százalékkal nőhetnek, mivel a tapasztalatok alapján a teljes bérskálán (legalábbis annak nagyobbik részén) tovább fog gyűrűzni a minimálbér, illetve a garantált bérminimum megugrása. Márpedig ezeknek a béreknek a költsége a 2016-os szinthez képest előbbi esetben 10,5, utóbbiban 20,1 százalékkal fog nőni még akkor is, ha figyelembe vesszük a szociális hozzájárulási adó 5 százalékpontos mérséklését is.
Azoknál a cégeknél, ahol a termelés munkaintenzív, vagyis a költségek jelentős részét az élő munka terhe teszi ki, ott ilyen mértékű bevételnövekedésre lenne szükség ahhoz, hogy a vállalat pénzügyi pozíciói ne romoljanak. Márpedig ebben az alacsony inflációs környezetben nehéz elképzelni, hogy tömegével tudnának a cégek ilyen mértékű bevételugrást realizálni. Ugyan a társasági adó mérséklése különösen a nagyobb, eredményesebb cégeknél valamelyest kompenzálhatja ezt az eredményromlást (már csak azért is, mert ezeknél többnyire a teljes költségszerkezetben az előmunka költsége arányaiban alacsonyabb), azok a mikro-, kis- és középvállalatok, amelyek nagyon alacsony profitrátával működnek, vagy esetleg már most is a túlélésért küzdenek, minden bizonnyal megoldhatatlan feladat előtt találják magukat jövőre.
Hogy a drasztikus minimálbéremelés hova vezethet, arra jó példa a 2001-2002-es ugrás, melynek köszönhetően szinte eltűnt Magyarországon a könnyűipar. Az első Orbán-kormány idején 2001-ben ugyanis 25 500 forintról 40 ezerre, majd a következő évben 50 ezerre emelkedett a minimálbér szintje, vagyis két év alatt megduplázódott. A lépéseknek – és persze a kínai importnak, valamint az erős forintnak - köszönhetően a munkaintenzív iparágak, jellemzően a könnyűipar cégei egymás után építették le idehaza tevékenységüket, húzták le a rolót, a nemzetközi cégek szedték a sátorfájukat.
Jól látszik ez a KSH éves adatsorából készített diagramon is, ahol 2001-et követően azt láthatjuk, a könnyűipar teljesítménye szinte minden évben visszaesett 2009-ig ráadásul számos esetben 10 százalék körüli mértékben, miközben a feldolgozóipar összességében nőni tudott.
Talán még beszédesebb a következő ábra, ahol a magyar ipar által előállított pamut-szövet, illetve bőr, lábbeli mennyiségét láthatjuk éves bontásban.
Ugyan a mondás szerint kétszer ugyanabba a folyóba nem lehet belépni, de ne legyen illúziónk, ilyen mértékű béremelést sok vállalat nem fog tudni kigazdálkodni legálisan.
mfor.hu
