Egyes kereskedelmi cégeknek a teljes profitját elviheti a válságadó, amelynek tervét múlt hét szerdán jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, és amely bevezetéséről ma délután dönt a Parlament.
Tesco: nyereségből veszteségbe
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) gyorsfelmérése szerint a legtöbbet, 12,1 milliárd forintot a Tescónak kell majd lepengetnie az új adó címén. Ez több milliárd forintos veszteségbe billentheti a cég mérlegét, amely tavaly 10,9 milliárd forintos üzemi eredménnyel és 9,7 milliárd forint adózott nyereséggel zárt.
Nem csoda, hogy a brit áruházlánc az elsők között tiltakozott Orbán bejelentése ellen, mondván, "ilyen adónemek bevezetése, ráadásul ilyen rövid határidővel és mindenféle egyeztetés nélkül komolyan fenyegeti a jó célok elérését.”
Az Auchan mérlegét viszont nem fogja negatívba lendíteni az új teher - az ugyanis már tavaly negatívban volt. A vállalat a 2009-es üzleti évet 3,5 milliárd forintos üzemi és nyolcmilliárd forint adózott veszteséggel zárta, így a cégnek csak púp a hátán a 3,4 milliárd forintos válságadó.
Hasonlóan érezheti magát az ezen a címen 6,1 milliárd forintot befizetni kénytelen Spar Magyarország Kereskedelmi Kft., amely tavaly üzemi szinten 8,7 milliárd, az adózott eredményt tekintve pedig 14,8 milliárd forint mínuszt hozott össze.
A Lidl alig érzi meg az új adót
A Lidl viszont várhatóan nagyobb megrázkódtatás nélkül vészeli át a különadót: a német diszkontlánc tavaly 5,9 milliárd forint üzemi nyereséget és 9,8 milliárd forint adózott eredményt ért el - ha idén is hasonlóan teljesít, simán ki tudja majd fizetni az 1,6 milliárd forint plusz hozzájárulást.
A Lidl jó helyzetét annak köszönheti, hogy a Tescóénál (573 milliárd forint) lényegesen kisebb árbevétel (152 milliárd forint) mellett volt képes azonos szintű nyereség elérésére - azaz a jelek szerint sokkal hatékonyabban működött.
Ami a többi szereplőt illeti, a Cora csoportnak 1,5 milliárd, a Penny Marketnek 1,2 milliárd forintos különadót kell majd fizetnie, míg a dm-re 140,7, a Media Markt csoportra 104,7, az OBI-ra 79,9, a Rossmannra 64,3, az IKEA-ra 53,9, az Aldira 50,7, a Praktikerre pedig 50,3 millió forint adó jut az OKSZ adatai szerint.
Az Opten ezzel egybehangzóan azt állapította meg, hogy a nagy kereskedelmi láncok járnak majd a legrosszabbul a válságadó bevezetésével. A 10 milliárd forintos ágazati veszteséghez, illetve a másfél milliárd forintos tavalyi adófizetési kötelezettséghez képest a szektorra kirótt 30 milliárd forint különadó elképesztően nagy tehernek tűnik - állapítja meg a céginformációs szolgálat.
Igaz, ha az 1835 milliárdos összesített árbevételhez hasonlítjuk a válságadót, akkor már nem ilyen tragikus a kép: az 1,6 százalékos arány egy átlagosnak mondható iparűzési adónak felel meg.
Távközlés: 40 milliárdot fizethet a Telekom
A távközlési szektorban a csaknem az egész piacot lefedő 10 legnagyobb szereplő 2009-ben 1233 milliárd forint árbevételt ért el, ehhez képest az elvárt 61 milliárdos adóbefizetés már az öt százalékot is eléri, vagyis az iparűzési adót is jócskán meghaladja.
Még nehezebb a cégek helyzete azt figyelembe véve, hogy tavaly összesen 84 milliárd forint adózott eredményt könyvelhettek el, s az új adó kivetése nyomán ennek csak 27 százaléka marad a tiszta nyereség, miközben a cégek adófizetési kötelezettsége a duplájára nő.
Egyes cégekre lebontva - a Népszabadság számításai szerint - a Magyar Telekomnak 40, a Telenornak 11-12, a Vodafone-nak 7, a UPC-nek pedig 4 milliárd forintot kell idén betenni az államkasszába válságadó címén.
A három ágazat közül első ránézésre az energiaszektornak jelenti a legkisebb terhet az új adó, hiszen a piac csaknem 100 százalékát lefedő cégek tavalyi egyesített árbevétele 6800 milliárd forint volt, s ehhez képest a 70 milliárdos különadó elenyészőnek tűnik.
Igaz, a vállalatok tavalyi 220 milliárd forintos adózott eredményét a különadó már 32 százalékkal vágná meg - ráadásul éppen a közelmúltban látott napvilágot egy elemzés, amely szerint az ágazat eredménye idén csökkenni fog.
Az új adó összességében több mint ötven százalékkal növeli majd a szektor tavaly 124 milliárd forintot kitevő adóbefizetését.
Duplázódó terhek
A három ágazat adatainak összesítéséből is az derül ki, hogy a cégek terheit csaknem megduplázza a válságadó. Az energia- a távközlési és a kereskedelmi szektor csaknem a teljes piacot lefedő vállalatainak összesített adófizetési kötelezettsége 2009-ben 156 milliárd forint volt - mostantól ezen felül három esztendőig évi 161 milliárd forint folyik majd be tőlük az államkasszába a miniszterelnök várakozásai szerint.
A társaságok 2009-es adózott eredménye összesítve 294 milliárd forintot tett ki, vagyis a válságadó a profit 54 százalékát vinné el a tavalyihoz hasonló eredmények esetén, áll az Opten elemzésében. Részben a továbbra is gyenge vásárlóerő miatt azonban az idei profit valószínűleg nem fogja elérni a tavalyi szintet, tehát az új terhet kisebb nyereség mellett kell majd kigazdálkodni.
Igaz, a tanulmány szerint a három ágazat nagy szereplőinek mintegy tízezer milliárd forintos árbevételéhez képest a 161 milliárd forintos plusz adófizetési kötelezettség azért nem tűnik teljesíthetetlen elvárásnak.
W. B.
