6p

A munkaerőkínálat nem nő szükségleteinknek megfelelő mértékben, vagyis valójában sokkal több dolgozóra lenne szüksége a gazdaságnak - állítja Ruchir Sharma, a Morgan Stanley vezető stratégája.

Az elmúlt hónapokban egyre többen kongatják a vészharangot, hogy a robotizáció elveszi az emberek munkahelyét. Egy hete például a világ legokosabb emberének tartott Stephen Hawking kongatta meg a vészharangot a Guardianban közzétett publicisztikájában. “A gyárak automatizációja már megtizedelte az állásokat a hagyományos gyártásban, és a mesterséges intelligencia előretörése valószínűleg csak ráerősít erre a munkahelyrombolásra” – írja az asztrofizikus a lapban. 

“Az internet és más platformok lehetővé teszik, hogy kevesek elképesztő profitot hozzanak össze úgy, hogy közben csak nagyon kevés embernek adnak munkát”. A professzor szerint ez elkerülhetetlen, és bár egyértelműen haladásnak számít, társadalmilag destruktív. 

Nagyjából ez a vélekedés nevezhető talán többséginek a világsajtóban, ám a Washington Postban december másodikán megjelent esszéjében Sharma ennek tökéletes ellentétét fogalmazta meg.

10 milliárdan leszünk
 
A kiindulópont nála is a túlnépesedés, hiszen az ENSZ előrejelzése szerint a Föld népessége 10 milliárdra nő, ami egyesekben az élelemért folyó harcok félelmét kelti fel, mások a menekülők, bevándorlók elleni populista politikusok felemelkedésére és a határok bezárására figyelmeztetnek, megint mások pedig új gépromboló mozgalmakat jövendölnek.

A Morgan Stanley stratégája szerint azonban inkább értékelni kellene a robotokat, ugyanis ők lehetnek az egyetlen reménység, ami megmenti a globális gazdaságot.

Sharma érvelése a következő: a 2,5 milliárdos népességszaporulat ugyan katasztrofálisnak tűnik, de igazából a gazdasági növekedés szempontjából nem ez, hanem a népességnövekedés aránya számít. Ami azonban az 1960-as évek csúcspontja óta folyamatosan lassul: 50 százalékról 1 százalékra, ráadásul az ENSZ előrejelzése további lassulást jelez. Mit jelent ez a munkaerőpiacra nézve? A kevesebb születő gyermek kevesebb munkaerőpiacra belépő dolgozót jelent szerte a világon, miközben az egészségügy és az orvostudomány fejlődésének hála, az emberek egyre tovább élnek. Vagyis a 2,5 milliárdos népességtöbblet legnagyobb része nyugdíjas lesz. Ebben a helyzetben a gazdasági növekedésre nézve a robotok jelentik a legkönnyebb megoldást.

Sharma ad is egy rendkívül egyszerű becslési módot a gazdasági növekedésre: ha a dolgozók száma és az egy munkásra eső termelékenység évi egy százalékkal nő, a gazdaság kibocsátása durván 2 százalékkal emelkedik. Az elmúlt évtizedben mindkét paraméter drámain csökkent a világban. Az USA termelékenységének növekedése felére esett a 2. világháború utáni időszak átlagához képest, írja saját számításait idézve. Ennek egyik legegyértelműbb oka az elöregedő népesség: valakinek vagy valaminek a nyugdíjba vonuló farmerek helyére kell lépnie: mivel a bevándorlóellenesség elég komoly akadály, így sokkal valószínűbb a farmbotok megjelenése.
 

Nem telik el sok idő, és a közgazdászok a robotok hiánya miatt fognak majd aggódni - véli Sharma. Sok iparosodott országban a munkaképes korú népesség elérte csúcspontját, ami húzta ezeket a gazdaságokat. Nem sokan vannak tisztában azzal sem, hogy sok fejlődő országban is még nagyobb mértékben lassul a népesség. 
 
Megmentenek minket, jó lesz 

Kína például fordulóponthoz ért tavaly. 1950 óta, amióta az adatokat rögzítik, először lett a munkaképes korú népességnövekedése negatív, aminek eredményeként Kína minden évben egymillió munkást veszt el a munkaerőpiacról, amely ráadásul még öregszik is. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy Kína elöregedése rohamosabb, mint fejlődése ugyanezen szakaszában Franciaországé és az USA-é: előbbinél négyszer, utóbbinál kétszer gyorsabban nő az idősek aránya. A probléma akkora, hogy a Nobel-emlékdíjas Daniel Kahneman úgy véli, Kína számára a robotok éppen időben érkeznek. Ezek után nem csoda, ha a pekingi kormány durva támogatásokkal ösztönzi az automatizációt.

A robotizációtól félők szerint a mostani hullám más, mert nagyon gyorsan jön és olyan automatizációval jár, ami helyettesíti az emberi munkaerőt (például robotok írnak újságcikkeket...)

Egy, a Berkeley egyetemen készült tanulmány szerint az előrejelzések átlaga szerint 20 év alatt érkezik meg a mesterséges intelligencia - de ugyanez volt a standard előrejelzés 60 évvel ezelőtt is. Ráadásul az emberek gyakran megtalálják a módját, hogyan dolgozzanak az általuk teremtett robotokkal (például a bevásárlóközpontok leolvasói valójábban több pénztárost hoztak magukkal).

Ha az automatizáció valóban elvenné az emberek munkáját, akkor negatív hatással kellene lennie a munkahelyek számára. De nem ez a helyzet. 2008 óta a gazdasági növekedés gyenge, összehasonlítva más válságok utáni növekedésekkel, a munkahelyek szaporodása viszont relatív erős az iparosodott országokban. A G7-országokban a munkanélküliség a vártnál gyorsabban csökkent, és gyorsabban csökkent bármilyen korábbi (1970-től kezdődő) hasonló időszakkal összevetve. A Japán gazdasági növekedés 0,8 százalék, mégis teljes a foglalkoztatottság. Sőt, Sharma saját kutatásai szerint a munkapiaci helyzet különösen jó Németországban, Japánban, és Dél-Koreában - vagyis azokban az országokban, ahol a legtöbb robot dolgozik.

Németországnak 2030-ig évi másfél millió munkást kellene beengednie, hogy teljesen ellensúlyozza elöregedő társadalmának gazdasági hatásait, és mivel a menekültek körül ott is izzik a vita, a robotok kézenfekvő megoldásnak tűnnek. Japán hasonló gondokkal küzd: a szigetországnak évi egymillió munkásra lenne szüksége.
 
 
Nő a bevándorlók elleni ellenszenv

A robotokkal szemben jóval kisebb populista szólamok hangzanak el (összehasonlítva a bevándorlókkal, menekültekkel, ez mindenképpen igaz), talán azért is, mert számuk egyelőre csekély: míg az iparban 320 millió ember dolgozik, addig a robotok száma mindössze 1,6 millió, melyek fele az autóiparban található.

A jövőben a közgazdászok a robotokat ugyanúgy a növekedés motorjaként fogják tekinteni, mint most a munkaképes korosztály létszámnövekedését. A világ nagy része számára a robotok a bevándorlókkal, a nőkkel és az idősekkel együtt alkotják majd a munkaerőpiaci tartalékot.

Már most is látható, hogy a leggyorsabban öregedő országokban található a legtöbb robot: Dél-Koreában 10 ezer dolgozóra 531, Japánban 305, míg Németországban 301 robot jut. Az Egyesült Államokban 176, míg Kínában csak 49 robot jut ugyanennyi munkásra, bár utóbbi a világ leggyorsabban növekvő robotpopulációja.

Sharma konklúziója szerint a világ elöregedése gyorsan folyik, így minden megoldásra szükség van, ami eltarthatóvá teszi ezeket a társadalmakat.
 
mfor.hu 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!