Olyanok, amelyre nem lehet felkészülni, amelyek egyik kockázatkezelési modellbe sem illenek bele, és amelyek során jellemzően brókercégek és gyakran bankok tucatjai mennek tönkre. Ez nem új dolog, évszázadok óta tígy van. Amikor a Holland Kelet-India Társaság bekerítette a bors-piacot, amikor Jay Gould megpróbálta felmanipulálni az aranypiacot (1869), amikor 1931-ben összeomlott a Creditanstalt, magával rántva Közép-Európát, akkor is ez történt, hogy néhány kevésbé ismert esetet említsek. Vagy a modernebb eseményekből: 1987-ben egy nap alatt 22%-ot szakadt a Dow Jones Index, a határidős piac szétesett, és sok százalékkal az azonnali alatt volt, az opciókba árazott volatilitás (VIX) pedig 100% fölé ugrott. 1998-ban Magyarországon 500 pont volt a letéti követelmény a BUX index határidős kontraktusokra, de volt egy nap amikor az előző záróárhoz képest 1500 (!!!) ponttal nyitott lejjebb az index - ezt nyilván senki sem tudta kezelni. 2001 szeptemberében napokig nem nyitott ki az NYSE, nem volt tőzsde Amerikában. 2008-ban a vállalati kötvények piaca fagyott be úgy, hogy pár nap alatt még a legjobb kibocsátók papírjai is töredékükre estek. Lesz ilyen a jövőben is, egészen biztos: a svájci frank esete nem kivételes volt.
Többek kérdésére megjegyezném, hogy semmilyen pozícióm nem volt ezen a piacon, tehát nem azért foglalkozom ezzel ennyit, de ez biztos be fog kerülni a történelemkönyvekbe. Továbbá a fő problémám nem azzal van, hogy kinyitották az árfolyamgátat, hanem azzal, ahogyan tették, veszélybe sodorva az egész globális pénzügyi közvetítőrendszert. Nem a spekulánsok védelme lett volna a jegybank feladata, de ha azok magukkal rántják a pénzügyi közvetítőrendszert, akkor az már igenis felelősségük.
Miért érdekes az, amit fentebb leírtam? Több okból is. Egyrészt jó ha tudjuk, hogy ritkán bár, de elképesztő mozgások is elő tudnak fordulni a piacokon, erre mind pénzügyileg mind agyban fel kell készülni. Másodszor tudni kell azt is, hogy legtöbbször az ilyen mozgásokon úsznak el a brókercégek, a pénzügyi közvetítőrendszer. Harmadszor, a legtöbb ilyen eset egyik oka, hogy sok befektető áll ugyanabba az irányba, és egyszerre nem férnek ki az ajtón: az ilyen helyzetekben duplán óvatosnak kell lenni. Negyedszer, ez sajnos bárkivel megtörténhet: Soros György a 87-es válságban 40%-ot bukott pár nap alatt, mivel tévesen úgy ítélte meg, hogy a várható crash (számított rá!) Tokiót rántja elsősorban magával, míg az USA piaca kevésbé lesz érintett. Egyébként az évet pluszban zárta (!).
És hogy az elméleti okoskodás helyett legyen valami kézzelfogható is: látványosan erősek az európai tőzsdék, német DAX a mindenkori maximumon. Úgy vélem, hogy az év eleji defláció/recesszió pánik alább fog hagyni, kiderül, hogy az alacsony olajárak (fogyasztás+), gyenge euró (export+), QE (lélektani+), bankrendszer helyreállása (hitelezés+) hatására az európai gazdaság idén talpraáll, és velük megy KEU is. Ennélfogva mind az európai részvények, mind a KEU devizák (forint is) jól teljesíthetnek, a német kötvények hozama pedig emelkedhet.
