A napokban tették közzé a Cseh Nemzeti Bank (CNB) vezetőjének, Zdenek Tumának egy még novemberben adott nyilatkozatát. Ebben a jegybankelnök kifejtette: nem kell elkapkodni az euró csehországi bevezetését, és ő egy 2019-es eurócsatlakozási dátumot is elképzelhetőnek tart.
Nem szabad elsietni
Barta György, a CIB Bank elemzője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez jelenleg csupán a CNB elnökének magánvéleménye, mely nem feltétlenül egyezik a cseh kormány álláspontjával. A Topolánek kormány legoptimistább becslése szerint az euróra való átállás 2012 után már megvalósulhat, ez pedig mindenképp a 2019-es dátumot megelőző csatlakozási időpontra utal.
Mind Tuma, mind a megkérdezett elemző szerint nem ajánlatos az eurót idő előtt bevezetni, már csak a korábban csatlakozott országok példájából okulva sem. Miután a régió országai hasonló gondokkal küzdenek, és az előttük lévő kihívások hasonlóak, így Magyarország szempontjából sem érdektelen a most felmerült kérdés.
A régió gazdaságaiban a maastrichti kritériumok teljesítése előtt végrehajtandóak bizonyos reformok (például a nyugdíjrendszer és az egészségügy átalakítása), hisz mindkét ágazat óriási terheket ró az adott országok költségvetésére. Nincs ez másképp sem a cseheknél, sem nálunk.
Nyugdíjrendszer, egészségügy
Csehországban idén tervezik megemelni a nyugdíjkorhatárt, és az egészségügyben is egy sor intézkedésre került már sor. Ott is bevezették a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a receptfelírási díjat. A reformokat a kormány megszorító intézkedésekkel, például a szociális juttatások megnyirbálásával és áfa-emeléssel egészítette ki. (Ugyanakkor létrehoztak egy egységes, 12,5 százalékos adókulcsot.)
Noha korábban a cseh büdzsé deficitje is viszonylag magasnak számított, ezt az utóbbi időben sikeresen lefaragták, aminek köszönhetően a 2007-es hiány is jóval alacsonyabb lett a tervezettnél (EU-harmonizált alapon várhatóan a GDP 1,9 százalékát éri majd el). A gazdasági növekedés azonban továbbra is dinamikus: már 2005 első negyedéve óta hat százalék felett van a GDP bővülése. A magas növekedés azonban magában hordozza az infláció esetleges megugrásának az esélyét is.
Megfelel-e az igényeknek?
A CNB elnöke szerint végig kell gondolni, megfelel-e rövid távon is a cseh igényeknek az európai monetáris politika. A közös monetáris politika például nem tudja mindig hatékonyan kezelni a nemzeti inflációs problémákat. Az eurót egy éve bevezető Szlovénia negatív példa erre nézve, hiszen már komoly inflációs gondokkal küzd. Míg a csatlakozás előtt alacsony volt a fogyasztói árindex növekedése, és az ország minden szempontból teljesítette a nominálkovergencia követelményeit, addig jelenleg az infláció az egyik legmagasabb az eurózónában (5 százalékon felüli), mivel az EKB alapkamata jelenleg nem felel meg teljesen az ország igényeinek.
Spanyolország, Portugália és Írország láttán is sok elemző gondolja úgy, hogy túl korán tértek át az euróra, ami versenyképességi hátrányt és magasabb inflációt eredményezett, kiváltképp a csatlakozást követő első években.
A cseh monetáris politika különleges abból a szempontból, hogy a CNB által meghatározott alapkamat alacsonyabb az eurózónáénál (csak 3,5 százalék, míg az eurózónáé négy százalék), erre a régióban nincs másik példa. Februárban azonban az elemzők többsége ismét kamatemelésre számít, amely által a CNB kamatszintje 25 bázisponttal közelebb kerülne az eurózóna jelenlegi négy százalékos kamatszintjéhez.
Itthon is folyik a vita
Ami a magyar helyzetet illeti, itthon a szakértők többsége az euró mielőbbi bevezetése mellett van. Igaz, hazánk néhány szempontból igen távol áll a maastrichti kritériumoktól, ami miatt évek óta húzódik az EMR-be történő belépés reális időpontjának meghatározása.
Abban mindenesetre egyetértenek a szakértők, hogy az előnyök közül a legkézzelfoghatóbb a tranzakciós költségek csökkenése. A vállalatok számára további megtakarítást jelent, hogy "házon belüli" költségeiket is le lehet faragni, nem kell a devizaszámlák, a forint-euró árfolyam miatti extra adminisztrációval foglalkozni. A közös pénz makrogazdasági szempontból legjelentősebb haszna kevésbé kézzelfogható.
Ha Magyarország az unióval mint legfontosabb külkereskedelmi partnerrel valutauniót alkot, akkor tovább fog bővülni a külkereskedelem, és ez a GDP növekedési ütemét is jelentősen emeli. Nagyságrendileg kisebb, de mechanizmusát tekintve hasonló hatása lesz a közös pénz miatt csökkenő reálkamatnak is.
Amikor eltűnik a forint, megszűnik a forintkamatokban meglévő árfolyamkockázati prémium, ennek hatására csökkennek a reálkamatok, ami növeli a gazdasági növekedés ütemét.
Fontos, nem számszerűsíthető előnyök is származnak majd az euró bevezetéséből. A monetáris unióban egységes monetáris politika és gazdaságpolitikai koordináció hozzá fog járulni a gazdaság stabilitásának növekedéséhez.
Hátrányokkal is jár a csatlakozás
Az előnyök mellett korábban a Nemzeti Bank összegyűjtötte az esetleges hátrányokat is. Mint elemzésükben megemlítették, közgazdaságilag nem lehet azt állítani, hogy az euró bevezetése csak előnyökkel jár majd. Amíg a forint a hivatalos fizetőeszköz Magyarországon, addig az MNB-t és rajta keresztül a költségvetést gyarapítja a pénzkibocsátásból származó jövedelem.
A hátrányok között is találunk nem számszerűsíthető hatásokat. Nyilvánvaló negatívum, hogy a közös pénz bevezetésével Magyarország lemond az önálló monetáris és árfolyampolitika lehetőségéről, így szűkül a gazdaságpolitika mozgástere.
Az MNB vizsgálatának hangsúlyos részét képezte, hogy megbecsülje azt a kockázatot, amelyet a különböző régiókat eltérően érintő hatások okozhatnak. A magyar gazdaság szempontjából akkor jár alacsony kockázattal a közös monetáris politika, ha biztosak vagyunk abban, hogy gazdaságunk megfelel az optimális valutaövezet feltételeinek.
A kormány és az MNB illetékesei 2007 végén úgy nyilatkoztak, hogy az EMR-be történő belépés, illetve az euró bevezetésének dátuma legkorábban az idei év végén lesz aktuális, így Magyarország szempontjából a cseh és szlovén példák egyelőre inkább elméleti szempontból lehetnek tanulságosak.
Varga M. István
